Nagy sikerrel mutatták be a Mobilitás Platform intelligens járműteszteket támogató infrastruktúra projektjét

2022.06.14

Június 7-én, a Közlekedéstudományi Intézet - Mobilitás Platform, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont közös szervezésében, ismét teltházas rendezvénynek adott otthont a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épülete. A megjelent szakemberek nagy érdeklődése már a projektbemutató címének is szólt, hiszen a Mobilitás Platform több munkacsoportjának együttes munkája jelent meg a most bemutatott projektben.

Az intelligens járműteszteket támogató infrastruktúra elnevezésű projekt célja valós járműteszt adatok gyűjtésére és felhasználására szolgáló, skálázható kísérleti intelligens útinfrastruktúra megtervezése, C-ITS szolgáltatások pilot környezetben való megvalósíthatóságának vizsgálata és három kiválasztott használati eset vizsgálatának megkezdése volt.

A rendezvényt dr. Szalay Zsolt, a Mobilitás Platform elnöke nyitotta meg, mindenekelőtt kifejezve örömét, hogy a pandémia után ismét lehetőség nyílt a személyes találkozásra, amelyen keresztül a Mobilitás Platform be tudja tölteni azon szerepét is, hogy a platformon belül végzett kutatás-fejlesztési tevékenységről a szélesebb közönséget is tájékoztathassák.

Az elnök kiemelten beszélt arról, hogy milyen módszerekkel foglalkoznak az intelligens közúti infrastruktúra felépítésénél, és definiálták milyen lesz a jelenleg is épülő – a Balaton nyugati csücskét Zalaegerszeggel összekötő - M76-os út. Ennek ugyanis lesz egy 12 kilométeres olyan – okos – útszakasza, amelyet a Mobilitás Platform érintett munkacsoportjai minden tudásukat felhasználva terveztek. A közút minőségét folyamatosan ellenőrzik, időjárás érzékelő állomás, intelligens parkolórendszer, 75 kapuval ellátott olyan szenzorrendszer kap helyet, amely az útfelületet két irányban tudja monitorozni normál, illetve infra kamerákkal, radarokkal, lidarokkal, a kapuk pedig átfedésben lesznek egymással, így a teljes 12 kilométeres szakaszt nyomon tudja követni a rendszer, továbbá valós időben és digitális másolatban le tudja képezni azt, ami a fizikai tesztpályán zajlik.

A konferencia további részében a projektben résztvevő munkacsoportok mutatták be a projekt vizsgálati szempontjait, az elért eredményeket, valamint az intelligens útinfrastruktúrák fejlesztésének lehetséges további irányait. A Mobilitás Platform elnöke bevezetőjében már jelezte, hogy az intelligens közúti közlekedés kutatás-fejlesztéséhez kísérleti útszakaszok épülnek ki. Több szempontból vizsgálta a Mobilitás Platform ezt a kérdést, úgy, mint járműipari igények, adatmenedzsment, jármű-kommunikáció, útinfrastruktúra és jármű-lokalizáció. Mélységében vizsgálták az adatgyűjtés, szenzorszigetek, két irányú adatkommunikáció, informatikai feldolgozóképesség, valós idejű kísérleti forgalomszabályozási szcenáriók, objektum-felismerés, állapotparaméterek meghatározása, jogosultságkezelés, R-ITS-S helyszínek meghatározása és rádiós tervezés kérdéseit, melyeket egy kiemelt és konkrét példán keresztül, az M1-M7 közös útszakaszának beruházáselőkészítő munkáján mutattak be.

Az informatikai rendszer logikai rendszertervezéséről dr. Magyar Gábor, a Mobilitás Platform Adatmenedzsment munkacsoport vezetője, a szenzorozottság rendszertervezéséről dr. Tihanyi Viktor, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékéről, a kommunikációs hálózattal szemben támasztott igények feltárásáról és a kommunikációs hálózat logikai rendszertervezéséről dr. Bokor László, az MP Jármű-kommunikációs munkacsoport vezetője, a közúti rendszer kompatibilitás vizsgálatáról, az M1-M7 autópálya kijelölt szakaszának műszaki bemutatójáról Tomaschek Tamás, a Mobilitás Platform Útinfrastruktúra munkacsoport vezetője, a C- ITS Szolgáltatások/használati esetek pilot megvalósítási lehetőségének vizsgálatáról pedig dr. Krausz Nikol, a Mobilitás Platform Jármű-lokalizációs munkacsoport tagja tartott nagysikerű előadást.