2020.05.29
Az IVSZ által szervezett SMART Konferencia az idei évben a virtuális térbe költözött és interaktív módon tárta fel a digitális bizalom, a koronavírus-járvány okozta kihívások, megoldások és a további lehetőségek gazdaságra, társadalomra és egyénre vonatkozó hatásait.
A konferencia meghívott vendége volt a Digitális Jólét Program Mesterséges Intelligencia Koalíciójának szakmai vezetője, Szertics Gergely is. „Olaj a tűzre, a mesterséges intelligencia dinamikája” című előadása kapcsán Szujó Zoltánnal, a konferencia moderátorával beszélgetett az MI KKV-k számára biztosítható előnyeiről, a jelenleg 200 milliárd dollár értékű globális adatkereskedelemről, adatszuverenitásról, valamint a mesterséges intelligencia eredményeiről a természetes nyelv felhasználás és az orvosi kutatások feldolgozása esetében.
A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által kezdeményezett Koalíció célja, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, és a nemzetközi MI közösség fontos tagjává váljon – mondta Szertics a MI Koalíció kapcsán. Kiemelte:„a történelem éppen most íródik”, hiszen Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának a kormány általi elfogadása jelenleg is zajlik. Rengeteg szereplő kapcsolódhatott össze eddig is egymással, és egyre világosabbá vált az ökoszisztéma is mára – hangsúlyozta a szakértő Kiemelt célnak nevezte továbbá a magyar állampolgárok digitális kompetenciáinak növelését is.
Beszélgetésükben felidézték, hogy míg az MI 1997-ben sakkban nyert az ember ellen, addig a már rendelkezésre álló tanító adatok révén 2011-től a mélytanulás rendszerek létrejöttével az AlphaGo 2015-ben 30 nap alatt a nulláról indulva találta fel saját maga az összes trükköt és stratégiát a Go nevű játékban, amivel az emberi játékosok 3000 év alatt álltak elő. 40-45 nap múlva már le is győzte a Go világbajnokot. Az AlphaGo nem egyszerűen egy nagyon erős rendszer, hanem általános gépi tanulással maga jött rá – saját maga által generált adatokból és az azokból fakadó döntésekből – hogy hogyan oldhatja meg a játék feladatot, azaz a mesterséges intelligencia önmaga képes volt tanulni és fejlődni emberi beavatkozás nélkül. A szoftver győzelme a világ legbonyolultabbnak tartott stratégiai társasjátékában annak fontos bizonyítéka, hogy a mesterséges intelligencia alkalmanként jobbnak bizonyul bonyolult feladatok megoldásában, mint az ember.
A konferencián kísérő rendezvényeként Mesterséges Intelligencia (MI) workshopot is tartottak, hogy bemutassák a vállalkozások számára, miképp lehet hasznosítani ezt a technológiát a gyakorlatban.
A konferencia „Kihívók és kihívottak” címen futó napjának előadója volt Horváth Ádám, a DJP állandó oktatási szakértője is. Vírus vs tanterem című előadásában a digitális távoktatás eddigi tapasztalatairól számolt be, illetve a digitális oktatás jövőjéről osztotta meg gondolatait, összehasonlítva a fizikai tanterem és a virtuális tanterem adottságait.
Márciusban az iskolák bezárásával 1,7 milliárd gyereknek szüntették meg a tanterem látogatási gyakorlatát a koronavírus-járvány miatt, ami a szülőkre is feladatokat hárított. Magyarországon a digitális munkarendről kormányhatározat született, amely a tanár és diákok között digitális kapcsolattartást írta elő, hogy az oktatás folytatódhasson. Kiemelte, hogy a digitális munkarend veszélyhelyzeti tanítást jelent, nem pedig pedagógiai innovációt az oktatás érdekében a digitális platformon. A helyzetkép esszenciája azonban az, hogy vannak iskolák, akik ki tudták használni, mert a lehetőséget pedagógiai innovációra is tudták fordítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális átállás a társadalmi egyenlőtlenséget is erősítette, így a jövőben a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását kiemelt hangsúllyal kell majd megvalósítani.
A három nap alatt húsz neves előadót láthattak a résztvevők, ahol élő moderációval és azonnali kérdésfeltevések lehetőségével workshopokon, meetup-okon, panelbeszélgetéseken és networking eseményeken is részt vehettek.
Az elmúlt hónapok megmutatták a digitalizáció fontosságát és erejét. Néhány hét alatt komplett iparágak, üzleti folyamatok kerültek át az online térbe, ami bizonyítéka annak, hogy a digitalizált élet is lehet hatékony. A bizalom fogalma új értelemmel, kérdésekkel, megközelítéssel gazdagodott, így a konferencia szlogenje („IN DIGITAL WE TRUST. MORE THAN EVER.”) is nagyon aktuális volt.