Digitalizáció vs. koronavírus – Gál András Levente a Trend Fm-en

2020.11.25

A koronavírus okozta járványhelyzetről nem lehet pozitívan beszélni, de az tagadhatatlan, hogy a kialakult helyzet mellékhatásaként néhány hónap alatt több évnyi fejlődésnek lehettünk tanúi a digitalizációban – jelentette ki Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője a Trend FM műsorában, amelyben szó esett a DJP történetéről, a digitális oktatásról és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség felállításáról is. 

A szakmai vezető a műsorban elmondta, a DJP 2030-ig szóló terveit ugyan átírta a járvány, de sok elképzelés teljesülését viszont éppen előrébb hozta. Az első hullámban láthattuk, hogy a hangsúlyokat át kell helyezni és alkalmazkodni az új kihíváshoz. Az oktatási intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztésére jelentős hatással van, hogy a koronavírus okozta járványhelyzetben a diákok otthonról tanulnak, de például a tanárok digitális kompetenciáját is pozitívan érintette. A korábban fejlesztett magyar oktatási rendszerekről – mint például a Kréta és a Neptun - most kiderült, hogy valóban megérdemlik az elismerést, hiszen kiválóra vizsgáztak a veszélyhelyzetben. Ugyanakkor még mindig van mit tenni a sávszélesség növelésének területén, bármennyire is jó adottságokkal rendelkezik az ország a lefedettség, illetve a 4G területén és az 5G bevezetésében.

Gál András Levente szólt arról is, a digitalizáció már régóta kiemelt téma a kormányzatban, s mostanra az is világossá vált, hogy ez nemcsak versenyképességi kérdés, de az ország szuverenitása szempontjából is megkerülhetetlen. Ezért fontos felvetés például az is, hogy legyen-e magyar térinformatikai rendszer vagy bízzuk-e az egészet egy külföldi techcégre. Bár a technológiai óriásvállaltok látszólag ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak, adatokat kérnek cserébe, de ez egyáltalán nem áll arányba a szolgáltatás minőségével, s azzal a haszonnal, amit ők realizálnak. A kormány célja most az, hogy világos alternatívát nyújtson az adatok világpiacán is, hasonlóan az energetikához, ahol az az állam érdeke, hogy többféle forrásból szerezze be az energiahordozókat, mint a kőolaj és a földgáz. „Mivel a digitalizációs fejlesztések irányát az előbb említett vállalatok határozzák meg, az államoknak arra kell törekedniük, hogy szűkítsék a cégek mozgásterét és biztosítsák a fogyasztóvédelmet, vagyis szavatolják a biztonságos felhasználást az állampolgárok számára” – fogalmazott a szakmai vezető.

Kiemelt kezdeményezés a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) létrehozása, amelynek célja, hogy keretet teremtsen az adatvagyon felhasználásának, megújítsa az állami szolgáltatásokat és az ügyintézést. Mindennek fontos sarokköve a mesterséges intelligencia alkalmazása, ami képes hatékonyan kezelni az adatbázisokat. „Tehát valóban helytálló az az analógia, hogy korunkra az adat vált a fekete arannyá, s ez a mesterséges intelligencia üzemanyaga. Ettől működik a Facebook és a Google, s ezt kell az állam szolgálatába állítanunk” – hívta fel a figyelmet a vezető.

Hozzátette: a DJP a kezdetektől fogva támogatja az exportfejlesztést is, ami azért fontos, mert a digitalizáció területén nagyon gyorsan elavulnak a termékek, ezért minél előbb el kell adni külföldön a magyar innovációkat. „A digitalizációban nincsenek hungarikumok, csak sikeres vagy sikertelen termékek, ezért, ha van egy jó megoldásunk, azonnal kezdjük el exportálni” – hangsúlyozta Gál András Levente. Ugyanakkor versenyhátrányt jelent, hogy a magyar online kereskedelem szereplői jellemzően külföldi kézben vannak és a kínálatuk összeállításánál nem igazán részesítik előnyben a helyi termékeket. Ez a helyzet egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt a jövőre nézve – fűzte hozzá, azzal együtt, kitörési pont lehet a fogyasztóvédelem fejlesztése, amin az Innovációs és Technológiai Minisztérium már dolgozik. Az online piac kapcsán pedig meg kell vizsgálni a sikeres külföldi példákat is.