A magyar cégek is sikeresek lehetnek az amerikai piacon

2020.07.24

Először rendezte meg a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJN Kft.) Digitális Exportfejlesztési Központja az amerikai-magyar fórumot, ahol a digitális megoldásokat alkalmazó hazai cégek ismerhették meg az Egyesült Államok piacát és azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével sikerre vihetik vállalkozásukat a tengerentúlon.

A MeetUS elnevezésű fórumra a HYPER-ben regisztrált cégeket várták, az előadók között pedig az Egyesült Államokban hivatali tisztséget betöltő magyar külgazdasági, tudományos és technológiai attasék szólaltak fel. Mivel Magyarországnak hét nagy amerikai városban van külképviselete, a diplomaták kapcsolati hálója rendkívül kiterjedt. A Digitális Jólét Programot (DJP) megvalósító DJN Kft. – összhangban a magyar kormánnyal, amely számtalan programmal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások (KKV) külpiachoz jutását – elkötelezett a magyar cégek külföldi piacokon való megjelenésének ösztönzésében.

Az online fórumon Jobbágy László, a DJN Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ágazati oldalról a kiemelt külföldi partnerek elérése érdekében a magyar cégeknek is meg kell vetniük a lábukat az amerikai piacon. E törekvést jelentősen támogatja a Külgazdasági és Külügyminisztérium is azáltal, hogy a magyar vállalatok számára üzleti lehetőségeket kutat fel az Egyesült Államokban. Elhangzott: a DJP mentorrendszerében mintegy 120 olyan tudással, illetve termékkel rendelkező cég található, amely megállná a helyét a nemzetközi versenyben is. A DJN Kft. ügyvezetője arra is ráirányította a figyelmet, hogy a DJP az elmúlt öt évben mintegy2500-3000 szakértővel tartott fenn szakmai kapcsolatot, így jelentős mennyiségű információ, illetve tapasztalat halmozódott fel. Ennek köszönhetően mára a digitalizáción belül minden területen tudnak ajánlani olyan magyar megoldást, terméket vagy találmányt, amely felkeltheti az amerikai partnerek érdeklődését is. A tengerentúlról pedig elsősorban a szellemiséget, a módszereket és a hozzáállást érdemes importálni annak érdekében, hogy a hazai vállalatok is elhiggyék: képesek egy kis garázscégből, pár fős startupból, egy jó ötletből, egy nemzetközi színtéren is kitűnő, különleges terméket, illetve céget felépíteni – fogalmazott Jobbágy László.

Janzsó Krisztián, a washingtoni nagykövetség kereskedelmi és külgazdasági részlegének vezetője előadásában arról beszélt, hogy a világ egyik legfizetőképesebb amerikai piaca igen összetett és drága mindezeken túl azonban jellemzője, hogy a verseny is igen jelentős. Bár az Amerikai Egyesült Államok egyetlen ország, nem feledhető, hogy mivel 50 állam egyesüléséből jött létre, nem kezelhető homogén rendszerként; nagyon nagy távolságokat kell áthidalni és a népességszám is jelentős, hiszen mintegy 330 millió ember él az USA-ban. Janzsó Krisztián kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt az Egyesült Államokban most is korlátozások vannak, így nehézkes az utazás és beszűkültek az üzleti lehetőségek, ráadásul az idei választások is jelentősen befolyásolják a közhangulatot. Rámutatott: a magyar KKV-knak tisztában kell lennie azzal, hogy ettől függetlenül az élet nem állt meg az Egyesült Államokban, a gazdaság működik és abban mind nagyobb szerep jut a digitalizációnak. Sok virtuális üzleti találkozót, előadást tartanak, amelyek jellemzően ingyenesek, s általuk a nemzetközi szintérről is bárki bekapcsolódhat a programokba. Ezért Janzsó Krisztián azt javasolta az érdeklődő magyar cégeknek, hogy a járvány időszakát fordítsák az amerikai piac megismerésére, és vegyenek részt az online találkozókon, építsenek kapcsolatokat, hogy felkészülve várhassák az újra nyitást. „A magyar cégeknek egyáltalán nem kell megijednie, hanem jól fel kell készülniük. „Akinek jó ötlete van és kitartó is, az nyugodtan vegye a bátorságot és fusson neki az amerikai piacnak” – fogalmazott a washingtoni nagykövetség kereskedelmi és külgazdasági részlegének vezetője, hozzátéve, hogy ehhez az egyesült államokbeli magyar külgazdasági attasék is igyekeznek minden segítséget megadni. Janzsó Krisztián bemutatta továbbá a washingtoni képviselet Business Promotion & Development Campus innovációs központját, amely programokkal és, bizonyos feltételek esetén, akár szálláslehetőséggel is segíteni tudja az amerikai piacra lépő hazai innovatív cégeket.

Szántovszki Nikolett külgazdasági attasé (New York) előadásában bemutatta a Közép-Keleti régió magyar cégek szempontjából legfontosabb ágazatait: pénzügy, ingatlan, turizmus, biotechnológia, oktatás, kézműves ipar, kis- és nagykereskedelem, egészségügy, kommunikáció és szórakoztató ipar. A diplomata kiemelte Massachusetts államot, amely az USA egyik intellektuális központja, és a legtöbb inkubátor és akcelerátor program megvalósítója, továbbá a résztvevők figyelmébe ajánlotta a KBC Bank StartIT Co-working szolgáltatását, amely bizonyos feltéltelekkel a magyar start-up cégek számára is biztosít irodahelyiséget és különböző jellegű tanácsadást nyújt New Yorkban. Juhász András külgazdasági attasé (Chicago) az amerikai üzleti kultúra sajátosságait és konkrét, az amerikai ügyfelek megkeresése során megfontolásra javasolt jó gyakorlatokat ajánlotta a magyar exportőrök figyelmébe (címzetti kör helyes beazonosítása, a kérdés, kérés, ajánlat rövid, tömör megfogalmazása, hasznos mellékletek, stb.).

Kubatov Anikó külgazdasági attasé szerint, Floridában az egyik legnagyobb kihívás és egyben előny is a latin-amerikai befolyás, amely az üzleti kultúrát eltéríti az USA-ban megszokottól, de egyben kaput nyit a karibi térség és Dél-Amerika felé is. Az eMerge Americas start-up versenyt Miamiban rendezik meg minden év tavaszán, amely kiváló alkalom a bemutatkozásra a magyar cégek számára is.

Doncsev András pedig nem csupán az USA nyugati partját, a világ 5. legerősebb gazdaságát, Kaliforniát, és azon belül a világ első számú K+F+I központját, a Szilícium-völgyet mutatta be részletesen, de ismertette az innen induló ötödik ipari forradalom lényegét, jellegzetességeit és irányait, a diplomáciai munkában az ehhez kapcsolódó techplomacy jelentőségét, a magyar külképviselet önálló és a V4 országokkal való együttműködését, és a helyi magyar tudományos és technológiai diszpóra hálózat tevékenységét is.