Agrár digitalizációs lehetőségek a Kárpát-medencében

2020.05.21

Folytatódik a Digitális Jólét Program, és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. rendezvénysorozata, a Kárpát-medence digitális ökoszisztémájára fókuszáló DJP Szalon programsorozat.


A digitalizáció a hétköznapok, a vállalati működés, a nemzetgazdasági folyamatok meghatározó jelenségévé vált, amely magában rejti a következő évtized legnagyobb gazdaságfejlesztési programjának lehetőségét. A mintegy 50 alkalmat felölelő DJP Szalon célja, hogy elősegítse az IT iparhoz köthető magyar vállalkozások kamarába, majd klaszterbe való szerveződését a külhoni térségekben, így könnyítve meg a hálózati működést, illetve az anyaországgal való kapcsolattartást.


A DJP Szalon május 19-én megtartott online rendezvényén erdélyi, vajdasági és magyarországi szakemberek mutatták be a digitális termelői és vevői közösségeket, a „tenyérnyi piacok” lehetőségeit, illetve nyújtottak áttekintést a precíziós mezőgazdaság gazdaságfejlesztési programokban betöltött kiemelt szerepéről.


Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program szakmai vezetője bevezető köszöntőjében hangsúlyozta, hogy minden válsághelyzetben élesedik a verseny. Aki digitálisan tud alkalmazkodni, új szövetségesekkel, új innovatív megoldásokkal jön ki, az versenytársaihoz képest behozhatatlan előnyhöz juthat a piacon.


Elmondta, hogy a Digitális Jólét Program alapküldetése, hogy minden, a digitális ökoszisztémához kapcsolódó jó ötletet, ami Magyarországon működik, elérhetővé tegyen a határon túli magyar közösségek számára is. A Szalon programsorozatot egy evolúció kezdetének nevezte, amelyből kamara, majd klaszter lehet idővel.


A DJP egyik legnagyobb sikereként említette a 2019. augusztus 1-én, az Agrárminisztérium együttműködésével létrehozott Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját (DAS), ami megteremtette a digitális termelői piac alapjait és meghirdette a digitális agrár-rezsicsökkentést többek között azzal, hogy az agrár vállalkozások minimális költségek terhe mellett például meteorológiai és egyéb adatokhoz juthatnak. Azóta elindult a Digitális Termelői Piac végrehajtása és a Digitális Agrár Akadémia is létrejött, melynek modellje adaptálható.


A Szalon műfajáról szóló ismertetését az alábbi gondolattal zárta: „Hiszem, hogy a digitális ökoszisztéma hálózat mindent nagyon könnyűvé tesz, de az üzletben, a jól működő gazdaságban továbbra is a személyközi kapcsolatoknak van jelentősége, még akkor is ha ezek online jönnek létre.”


Csík László, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy ez a rendezvény újból bebizonyította, milyen hatékony tud lenni több minisztérium háttérintézményének együttműködése, így az ilyen rendezvények során kézzelfoghatóvá válik az az óriási igény, lehetőség, amit a digitalizáció, a digitális gazdaság nyújthat a külhoni térségek gazdaságfejlesztési folyamatainak sikeréhez.


A virtuális Szalon rendezvényen 16 szakember osztotta meg gondolatait a mintegy 100 regisztrált erdélyi, vajdasági, magyarországi résztvevő előtt.


A műhelymunka első részében az erdélyi, szűkebben a székelyföldi mezőgazdaság digitalizációjáról adott áttekintést Kozma Mónika (Pro Economica elnöke), Becze István (Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke) és Rácz Attila (a Digitális Székelyföld Platform alelnöke). A vajdasági tapasztalatokról Lengyel László, a Pro Scientia Naturae Alapítvány ügyvezetője adott tájékoztatást, míg a magyarországi „Digitális Másnap Program” izgalmas kezdeményezéséről dr. Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke beszélt. Felszólalt Tánczos Barna szenátor, Sándor Tibor mezőgazdasági attasé Bukarestből és Tamás Sándor Kovászna megyei Önkormányzat elnöke is.


A Szalon második részében online kerekasztal beszélgetés folyt a Kárpát-medencében folyó mezőgazdaság digitalizációja előtt álló lehetőségekről, továbblépési lehetőségekről Lantos Gergely (főosztályvezető, Agrárminisztérium), Harmati István (Szerbia első digitális farmjának ügyvezetője), Lengyel László (Pro Scientia Naturae ügyvezetője), Miklós Ervin (cégvezető LGT Proiect - Agrovir), valamint Varga Péter (DAS divízióvezető) részvételével.


Az előadók és a kerekasztal résztvevők kihangsúlyozták, hogy a digitális megoldások elterjedésének alapfeltétele, hogy látható nyereséget eredményezzen a termelőknél. Fontos, hogy a termelők elérhessék a szükséges tudást, szaktanácsadást, megismerhessék a működő jó gyakorlatokat. A vírusveszéllyel kapcsolatban felgyorsult a termelői közvetlen értékesítés digitális támogatása, amely kapcsán több résztvevő hangsúlyozta a logisztikai rendszerek fontosságát, a logisztikai koordinációt, valamint a termékek minőségbiztosítási szükségességét. Elhangzott: a közvetlen értékesítés kapcsán az online értékesítési felület mellett a logisztika és a minőségbiztosítási digitális támogatására is szükség van. Az egységes Kárpát-medencei agár digitális ökoszisztéma lehetőséget nyújt minden résztvevőnek a DAS kapcsán létrejövő digitális megoldások használatára, valamint az egymástól való tanulásra, tudásmegosztásra.


A Szalon első konferencia- és kerekasztal-beszélgetésére Kárpátalján került sor, ahol korábban a résztvevők megismerkedhettek a Kárpát-medencei digitális ökoszisztéma céljaival és feladataival is.


Magyarország Digitális Agrár Stratégiája