Versenyképesebb felsőoktatás várja a hallgatókat

2022.01.18

A következő évek egyik legfontosabb nemzetépítési programja az egyetemek megújítása és megerősítése lesz – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a 22. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás megnyitóján, Budapesten.

A miniszter a köszöntőjében hangsúlyozta, az ország versenyképességét jelentősen befolyásolja, hogyan tud reagálni a digitális és globális kihívásokra. Akkor végezhet az ország az élmezőnyben, ha legkorszerűbb és a gyakorlatban legjobban hasznosítható tudást adjuk át a következő generációnak, és ezért fontos a felsőoktatás megerősítése. „Tizenkét éve dolgozunk azon, hogy a magyar fiatalok valóban a jövő nyertesei legyenek, és ebben a biztonságos, jól élhető, szerethető országban tervezzék azt a bizonyos jövőt” – emelte ki.


A miniszter szavai szerint ez az oka annak, hogy korábban soha nem látott összeget fordítanak a felsőoktatásra. Tavaly a GDP 1,3 százalékét költötték az egyetemekre, 2022-ben pedig - a több mint ezermilliárd forint fejlesztési forrást is beleértve - ez az arány 1,9 százalék lesz, amivel Magyarország a felsőoktatás finanszírozásában az európai éllovasok közé tartozik. 2014-ben döntöttek a felsőoktatás átalakításáról, és egy olyan struktúrát vázoltak fel, amely versenyképesebbé teszi az egyetemeket azáltal, hogy szabadabb működési környezetben a piaci elváráshoz igazítja a képzési kínálatot és tartalmat. A fejlesztések célja egyértelmű: a magyar tudás, az innováció, a tehetség bázisán a gazdaság és a közszolgáltatások igényeire nyitott, a vállalatokkal szorosabban és hatékonyabban együttműködő egyetemek létrejötte - mondta prof. Dr. Palkovics László.

Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője előadásában felhívta a figyelmet, míg nemrég még a digitális kompetenciák kialakításáról kellett beszélni, mára a diákok szinte „belenőnek” ezekbe a készségekbe, ezért sokkal inkább a digitális eszközök helyes felhasználását kell megtanítani számukra. A digitális oktatás egyébként is nagyon nagyot fejlődött az elmúlt években Magyarországon a pandémia hatására, de nem érdemes csak erre építeni, hiszen a felsőoktatásnak nemcsak ismeretátadási szerepe van, hanem szocializációs is. A képzések kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az iskola mellett az interneten is hozzá lehet férni a szükséges információkhoz, sőt a közösségi média lassan hatékonyabban lát el bizonyos társadalomszervező feladatokat, mint az oktatási intézmények.

„Magyarországon napjainkban bizonyos korosztályban tetőzött a közösségi média használata, hiszen körükben ez az arány elérte a 98 százalékot. Tudomásul kell venni, hogy ezeken a platformokon is egyfajta tudásátadás zajlik, ezért a következő évek egyik legnagyobb kihívása, hogy a felsőoktatási intézmények felismerjék ezt, és kihasználják a közösségi platformok nyújtotta lehetőségeket” – húzta alá dr. Gál András Levente.

Mácz Ákos, az 5G Koalíció szakmai vezetője a kiállításon elmondott előadásában rámutatott, hogy mostanra egyetlen piac maradt a világon: a globális piac. Itt kell mindenkinek helytállnia, legyen szó az egyénről, az államokról vagy a cégekről. „Ha pedig versenyben akarunk maradni ezen a globális piacon, akkor a digitalizációt, illetve a digitális képességeket fejleszteni kell” – hangsúlyozta Mácz Ákos, hozzátéve, hogy a jövőt két nagyon fontos technológia határozza majd meg: a mesterséges intelligencia, valamint az ötödik generációs mobiltechnológia. Az 5G sokkal, ötszázszor gyorsabb, mint a 4G, ami valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, ráadásul négyzetkilométerenként egymillió végpontot képes kiszolgálni.

Ez a technológia valódi forradalmat hozhat az élet számos területén, például a közlekedésben, a gyógyászatban, a mezőgazdaságban, az iparban és az oktatásban. Kitért arra is, az emberi civilizáció már több mint 100 éve használ elektromágneses hullámokat, amelyekre az 5G is épül. Magyarországon nagyon szigorú szabályozás van érvényben, amely arra hivatott, hogy az egészségügyi határétékeket betartsák, és évente mintegy 400 mérést végeznek, ahol ezt ellenőrzik. Jó hír, hogy a mérések alapján Magyarországon bőven az egészségügyi határérték alatt van az elektromágneses háttérsugárzás – mondta Mácz Ákos.

Antal Eszter, a Kézai Simon Program szakmai koordinátora a rendezvényen közölte: a 2020-ban indult hiánypótló program célja, hogy megőrizze a digitalizáció eszközeivel a családi emlékeket, fényképeket. A feltöltött fényképekből egy adatbázist készítettek, amely bárki számára elérhető és kutatható. „A program elsődleges célja, hogy minden olyan analóg technológiával készült, papíralapú képet, diát, negatívot vagy üvegdiát megőrizzünk az utókornak, s ez nemcsak a szűk közösségek számára fontos, hanem közös érdekünk is” – hívta fel a figyelmet Antal Eszter. Szólt arról is, a kezai.hu oldalon elérhető adatbázis jelentősen hozzájárulhat a közösségek épüléséhez, építéséhez is.
 

Az oktatási seregszemlén a pályaválasztás előtt álló fiatalok interaktív programokon vehettek részt, és megismerkedhettek a felsőoktatás aktualitásaival. Idén közel 90 kiállító, számos felsőoktatási intézmény, nyelviskola, ösztöndíjprogramok képviselői várták a középiskolásokat, szüleiket és minden érdeklődőt a kiállításon. A látogatók az intézmények hallgatóitól és munkatársaitól is kérdezhettek az egyetemek, főiskolák és szakképző iskolák képzéseiről, felmérhetik felvételi esélyeiket, tájékozódhattak a különféle idegennyelv-tanulási és ösztöndíj-lehetőségekről. A kiállításon bejelentették azt is, hogy az idei EFOTT házigazdája a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lesz. A Digitális Jólét Program külön színpaddal jelent meg a rendezvényen, ahol szerteágazó témákkal ismerkedhettek meg az érdeklődők. Kiemelt figyelmet kaptak a drónok felhasználását célzó vagy az e-sport helyzetét bemutató előadások.