Új digitális keretstratégia készül, indul a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség

2020.06.11

Új infokommunikációs keretstratégia van előkészületben, a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) a következő hét éves uniós költségvetési időszakban (2021-2027) hozzájárul az ágazat sikeres pozícionálásához a magyar és uniós forrásokért - mondta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára a 10. jubileumi, a vírushelyzet miatt online megrendezett Infoparlament Konferencián csütörtökön.

Hozzátette: tovább kell haladni a gigabites és az 5G célok elérésének irányába, az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítéseket téve. Mivel a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) lejárt, szükség van új keretstratégiára, ennek a helyére lép majd a több részstratégiából álló NDS - közölte.

Magyarország felismerte a digitális átalakulás szükségszerűségét, ezt a versenyképességi-modernizációs célok szolgálatába kell állítania, miközben a szuverenitási kérdésekről sem szabad megfeledkezni - fogalmazott.

Az új stratégia legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra a tíz, digitalizációban élen járó uniós ország közé kerüljön. Ennek érdekében egymással összehangolt intézkedéseket terveznek a fő pillérek, azaz a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális gazdaság és a digitális állam területein. Hangsúlyozta, a digitalizáció mindenkinek az ügye, példátlan felzárkózási esélyt jelent Magyarország számára, átrendezheti a nemzetgazdaságok közötti meglévő erőviszonyokat. Felidézte: az IKT-szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added - GVA) a teljes magyar GVA legalább 20 százalékát adja, a digitális gazdaságban foglalkoztatottak aránya pedig már eléri a 17 százalékot.

Solymár Károly Balázs az új stratégia lehetséges célkitűzései közé sorolta az infrastruktúra területén, hogy a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya 2030-ra elérje a 95 százalékot. A digitális készségek területén pedig az internetet nem használók aránya a 16-74 éves korosztályban 2 százalék alá csökkenjen 2030-ra.

Soltész Attila, a konferenciát tíz éve rendező Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a vírushelyzetben rövid idő alatt százezres tömegek szereztek alapvető digitális tudást, amivel az elmúlt három hónapban számos tabu megdőlt az oktatásban, a vállalati életben, a távmunkában.

A digitális technikák, az informatikai eszközök és alkalmazások óriási jelentőséget kaptak abban, hogy a világjárvány idején se álljon meg a gazdasági élet és a társadalmi kommunikáció - emelte ki Soltész Attila.

Gál András Levente, az idén ötéves ITM Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője előadásában arra mutatott rá, hogy az elmúlt szűk negyedév jelentős eredményeket hozott a digitalizációban és a programban egyaránt. "Minden vállalat, minden társadalmi szervezet és tudományos műhely jól vizsgázott" - mondta. A járvánnyal kapcsolatos magyar védekezés egyik sikere az volt, hogy minden szereplő összefogott a járvány terjedésének megelőzésében, modellezésében. Közölte azt is: a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség hamarosan elkezdi a munkáját, a magyar közigazgatás, jogalkotás a világban egyedülálló módon ehhez megteremti az adatvagyon fogalmát.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke arról beszélt, hogy a szellemi tulajdon szerepe megnőtt a járvány időszakában, például az új fejlesztések nemzetközi piacra jutása miatt. Szeretnék elérni, hogy a magyar vállalatokban tudatosodjon: a hivatal felgyorsíthatja a szellemi tulajdonhoz kötődő jogok gazdasági haszonnal járó vagyonelemekké válását.

Kisfaludy László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: azon dolgoznak, hogy akár visszatér a járvány ősszel, akár nem, a kialakult jó gyakorlatokat, megszerzett módszertani tudást a köznevelésbe beépítve továbbvigyék. A tanterven kívüli digitális munkarend tág keretet jelent, az új munkarendet például szombati munkanap esetén használhatnák majd - jelezte.

A konferencia plenáris ülésén a T-Systems Magyarország, a Microsoft Magyarország, a Vodafone Magyarország, az IBM és a Dell Technologies Magyarország vezetői egyetértettek abban, hogy megvalósult a magyarországi digitális összefogás, ami a jövőben az esélyegyenlőség megteremtéséhez is hozzá tud járulni. A magyar hálózati infrastruktúra jól vizsgázott a rendkívüli helyzetben, a legjelentősebb eredmények közé sorolták a gyorsan kikényszerített digitális transzformációt, ami működik.