Megkezdődött a XXIII. Tavaszi Szél Konferencia

2020.10.19

Még ebben az évtizedben teljesen átalakul a közigazgatás, és az algoritmusoknak köszönhetően megváltozik az első- és másodfokú döntéshozatal – mondta Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője a XXIII. Tavaszi Szél Konferencia online nyitóünnepségén.

A rendezvényen, amit a Digitális Jólét Program (DJP), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) közösen szervezett Dr. Gál András Levente kifejtette, a közigazgatás működésében a hangsúly a közadatbázisok felhasználására kerül. Arra figyelmeztetett továbbá, hogy a digitalizáció egy globális „műfaj”, így ahhoz, hogy a magyar kormány jó válaszokat adjon a legújabb technológiai kihívásokra, komoly szakértői tudásbázisra van szüksége. „A feladtunk, hogy úgy szolgáljuk a hazánkat, hogy a tudásunkat sorakoztatjuk fel” – fogalmazott a DJP szakmai vezetője.

Prof. Dr. Csikány Tamás, az NKE tudományos rektorhelyettese köszöntő beszédében bemutatta az egyetem történetét, megjegyezve, hogy nemcsak egy oktatási intézményről van szó, hanem egy tudományos fellegvárról is. Bár alapvetően a magyar tisztképzés központja volt az intézmény, de ki kellett dolgozni a honvédtisztek oktatásához szükséges ismeretanyagot és a szaknyelvet is. Hangsúlyozta: ott alakult meg az első magyar tudományos folyóirat, a Ludovika Akadémia közleménye. „Tehát mindenféle olyan alap meg van ebben az intézményben, amelyek megteremtették azt a lehetőséget, hogy ma a tudományt műveljük, és ezt egyre magasabb színvonalon tegyük” – mondta Csikány Tamás. A mintegy 400 résztvevőhöz szólva úgy fogalmazott, a doktoranduszok bemutathatják az új tudományos eredményeiket, ráadásul nem a megszokott módon, vagyis írásban, hanem 20 perceben élőszóban összefoglalva.

Molnár Dániel, a DOSZ elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy az általa vezetett szervezet 1994 óta látja el a doktoranduszok érdekképviseletét, ugyanakkor kiemelt célja, hogy a fiatal kutatók számára lehetőségeket biztosítson, s támogassa munkájukat. „A Tavaszi Szél Konferencia az évek során a magyar tudományos élet nagy tradíciókkal bíró eseményévé, a fiatal kutatók számára az egyik legjelentősebb tudományos találkozóvá vált” – közölte, hozzátéve: a konferencia egyik jellegzetességének számít, hogy minden évben más intézmény ad otthont a programok megvalósításának. Fontosnak tartotta azt is, hogy a rendezvény minden tudományterületnek megjelenést biztosít, így jelentős szakmai fórumként is megállja a helyét. Az idei szimpózium több szempontból is különleges: egyrészt azért, mert a koronavírus-járvány miatt ősszel rendezik meg, másrészt pedig azért, mert online módon tartják. Az előadások közé csak a szakmailag elbírált, s a legjobbnak ítélt kutatási témák kerülhetnek be a hazai és a határon túli intézményekből – mondta Molnár Dániel.

Pató Viktória, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke a megnyitón azt mondta a konferencia fő célja - a tudomány építésén túl – a közösségépítés, ezért bízik abban, hogy az online tér erre is lehetőséget biztosít.

A DOSZ az idei Tavaszi Szél Konferenciát a korábbi években megszokottak szerint, a „fiatal magyar kutatók és doktoranduszok világtalálkozójának” szánta, ezért magyar, illetve angol munkanyelvű rendezvényként hirdette meg. A szimpózium minden évben több száz doktorandusznak és fiatal kutatónak kínál lehetőséget tudományos eredményeik bemutatására. Idén a koronavírus-járvány miatt az online térben tartották a rendezvényt. Újdonság volt az is, hogy a konferencia ezúttal - hagyományteremtő jelleggel - önálló tematikával rendelkezett: a Mesterséges Intelligencia és a tudomány köré épültek kulturális és szakmai programjai. A mintegy 400 előadó 26 szekcióban mutathatta be tudományos munkáját. A rendezvényt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a DJP, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Tehetség Program támogatta.