A tartós home-office miatt változtatni kell a munkajogon

2021.04.21

A koronavírus-járvány miatt megváltozott a munkavégzés, amelyet a jogszabályok egyelőre nem követtek. A Digitális Jólét Program (DJP) által nemrégiben szervezett, Munkajog a digitális munkarendben című konferencián felszólaló jogászok javaslatai szerint eljött az idő a törvénymódosításra.


A tavalyi év első negyedévében a Covid–19 járvány néhány hét leforgása alatt merőben formálta át a társadalmi életet, így a munka világát is. A járvány elleni küzdelemben az elsődleges és legfontosabb prioritás az emberi élet, a polgárok egészségének védelme. A kormány az egészség védelmének biztosítása mellett kiemelt célként tűzte ki a gazdaság újraindítását, amelynek megkerülhetetlen alapvetése kell, hogy legyen a munkavégzés folytonosságának fenntartása, az emberek megélhetésének biztosítása. A „business continuity” (üzletfolytonosság) első számú eszköze a digitális eszközökkel végzett munka alkalmazása volt. Ez új vállalatszervezési, jogi és technológiai kihívásokat vetett fel, és ráirányította a figyelmet a táv- és otthoni munka szélesebb társadalmi összefüggéseire. A járványhelyzet alatt a digitális technológia lehetővé tette a közigazgatás működésének folytonosságát.

A Munkajog a digitális munkarendben című konferencia célul tűzte ki, hogy az elismert előadók átfogó képet mutassanak be a jelenlegi munkajogi szabályozásról, továbbá rávilágítsanak azon problémákra, amelyek jogszabályi korrekciót igényelnek. A szakértők egyebek mellett azt javasolják a jogalkotó számára, hogy a kötelező írásbeli jognyilatkozatok esetében a minősített elektronikus aláírás ne jelenjen meg követelményként. Számos munkavállaló és kisvállalkozás számára aligha lehet realitás a minősített elektronikus aláírás törvény szerinti technikai feltételeinek teljesítése, továbbá a felek közötti bizalmi viszony következtében kevésbé indokolt ezen elektronikus aláírási forma alkalmazása. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a jogviszony jellegéből fakadóan a felek között általában nagy mennyiségű jognyilatkozat megtételére kerül sor. Megfontolandónak tartják törvényi szinten szabályozni az úgynevezett lekapcsolódáshoz való jog gyakorlásának minimumkövetelményeit. Elhangzott továbbá, hogy a jelenlegi szabályozási környezet nem igényel módosítást a munkaviszony alanyai között az otthoni munkavégzés intézményének szabályozása terén, miután ez a munkavégzési forma a felek közös megállapodásával megfelelően rendezhető.

A jogászok szerint a munkavégzéshez kapcsolódó munkáltatói kötelezettségek között kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő munkavédelmi intézkedések megtétele, ami az otthoni munkavégzés során a munkáltató részéről korlátozottan biztosítható, illetve ellenőrizhető. Erre tekintettel a szabályozási környezetet ki kell egészíteni olyan iránymutatásokkal, belső szabályozókkal, illetve útmutatókkal, amelyek segítségével a munkavégzéshez kapcsolódóan (az otthoni munkavégzés során is) megfelelően biztosíthatók a szükséges munka- és tűzvédelmi intézkedések a biztonságos munkavégzés érdekében.

Az otthoni munkavégzés kapcsán felmerülő további kérdés a munkavállalói károkozás (például az átadott munkaeszközökben bekövetkezett, vagy az adatbiztonsági intézkedések elmulasztásával okozott kár). A szakértők azt javasolták, hogy a jogalkotó bővítse a szabályozási környezetet arra vonatkozóan, hogy a munkavállalók otthoni munkavégzésük során milyen biztonsági intézkedéseket kötelesek megtenni károkozás elkerülése érdekében, valamint a bekövetkező károk tekintetében milyen felelősséget szükséges rögzíteni a munkaviszonyban. Megfontolásra javasolták továbbá, hogy a szintén törvényben rögzített sztrájkjog szabályozása oly módon történjen, hogy munkabeszüntetésre kizárólag abban az esetben nyújtson jogszabályi felhatalmazást, ha ezt a kollektív szerződés rendezi. 

 

 

Digitális Jólét Nonprofit Kft.

További hírek betöltése