A közgyűjtemények kulcsfontosságúak az oktatásban

2020.10.19

A Digitális Jólét Program (DJP) kulcsfontosságú szereplőknek tekinti a közgyűjteményeket az oktatásban, a 21. századi készségek fejlesztésében – mondta Farkas Andrea, a DJP Digitális Pedagógiai Módszertani Központjának (DPMK) senior digitális fejlesztője a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központjának (MNM OMMIK) legújabb, a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia módszertani útmutatójához, a Fehér Könyvhöz kapcsolódó e-learning képzésén.


A szakértő a Fehér Könyvre épülő online képzésen elmondta, hogy a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia szakmai támogatásának fókuszában a Digitális Oktatási Stratégiában megfogalmazott célok mentén a digitális kompetencia fejlesztése áll. Ezt azért hangsúlyozta, mert a közgyűjteményi fejlesztések és szolgáltatások kialakításánál érdemes szem előtt tartani azt a célt, hogy a diákok mára nemcsak pusztán a befogadó szerepét töltik be az oktatásban, hanem arra is fel kell készíteni őket, miként kell az online térben megoldást találni egy adott problémára, releváns tartalmakra lelni, az adatokat gyűjteni, feldolgozni, rendszerezni, akár kreatív alkotófolyamat során újraértelmezni. Az oktatás számára létrejövő tartalmak során fontos szempont az egyéni tanulási folyamatok támogatása, a célcsoportoknak megfelelően értelmezhető és a feldolgozás módszertanára is hangsúlyt fektető tartalomszolgáltatás.

Rámutatott, mára jelentősen átalakult az oktatás módszertana is a digitalizációnak köszönhetően, így egyre kevésbé hatékony a korábbi évtizedeket, de akár évszázadokat meghatározó ismeretátadás és -szerzés lineáris útja. A közgyűjteményeknek egy olyan új módszertannal kell megismertetniük a diákokat, amelynek köszönhetően fogékonyabbak lesznek az összefüggések vizsgálatára, kontextusba helyezésére.  Ebben a pedagógiai paradigmaváltásban van jelentős szerepük van a közgyűjteményeknek, akik amik a forrásalapú tanuláshoz nyújthatnak megfelelő tartalmat.

A közgyűjtemények digitális fejlesztéseinél a jövőben kulcsfontosságú lesz a felkerülő tartalmaikat egységes, oktatási szempontú adatokkal való ellátása, valamint a témák célcsoportok szerinti rendszerezése, amellyel jelentősen megkönnyíthető az egyéni tanulás. Erre már a közös gondolkodás, együttműködés során több jó példa is született, például az OMMIK MuseuMap felületén elérhető múzeumi TÖRI-TÁR, a Magyar Nemzeti Levéltár Oktatólapok, a Magyar Filmintézet Filmarchívumának oldala, vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum által kezdeményezett összközgyűjteményi Kapocs projekt.

A szakértő kiemelte, hogy a közgyűjtemények is hozzájáruljanak a világjárvány miatt kialakult távtanítási szituáció támogatásához tartalomszolgáltatóként. Az online kurzuson elmondta, a három éve működő A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása című programhoz kapcsolódó munkája hamarosan lezárul, és a szervezet Digitális Kompetenciafejlesztési Központba olvadva működik tovább. Ezzel bővül a célközönségük köre, hiszen a köznevelés fejlesztésén túl, már a felnőttképzéssel és a szakképzéssel is foglalkoznak majd.

Farkas Andrea szót ejtett a Kézai Simon Programról, amely a magyar nyelvi és történelmi értékkel bíró, magántulajdonban lévő emlékek, fotók, dokumentumok digitális rögzítése céljából jött létre, célja a széleskörű nemzettörténeti elemzések kiegészítésének támogatása. A program továbbá az állampolgári digitális kompetenciafejlesztés egyik motorja, ösztönzője kíván lenni.

Digitális Jólét Nonprofit Kft.

További hírek betöltése