MI Stratégia az Infotér 2020-on is

2020.10.20

A mesterséges intelligencia (MI) játszotta a főszerepet az Infotér 2020 Konferencián, amelyet ezúttal hibrid, azaz online és helyszíni vegyes formátumban rendeztek meg Balatonfüreden. Elhangzott: az MI Stratégiában meghatározott intézményrendszer megfelelő keretet ad a nemzeti adatvagyon hasznosításához.

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kiemelte, hogy a Kormány mintegy 9200 milliárd forintot fordít a 2020-2022-es időszakban a járvány okán életre hívott gazdaságvédelmi akciótervre. A vírus új helyzetet teremtett, ám éppen a mesterséges intelligencia segítségével tudtunk sikeresen reagálni, többek között a kutatás területén, tette hozzá az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, a szeptember elején bejelentett MI Stratégiára utalva.


Palkovics László innovációs és technológiai miniszter online előadást tart a 11. Infotér konferencián Balatonfüreden 2020. október 20-án.
MTI/Vasvári Tamás

Az intézkedési terv legkézzelfoghatóbb eredményei közé tartozik a hazai MI ökoszisztéma intézményrendszeri kereteinek létrehozása. Az alkalmazott kutatások ösztönzéséért felelős MI Nemzeti Lab, valamint az adatvagyon karbantartásért és fejlesztésért felelős Nemzeti Adatvagyon Ügynökség már elindult, míg az alkalmazások elterjesztését segítő MI Innovációs Központ tavasszal kezdheti meg működését. Utóbbi a Mesterséges Intelligencia Koalíció átszervezésével jön létre, amely ökoszisztéma- és piacépítési, valamint vállalkozásfejlesztési funkciókat lát majd el.

A nemzeti adatvagyont uniós szinten is meg kell védeni

Az adatgazdaság beindításához szükség van az adatvagyon fogalmának megalkotására, amelynek a jogi mellett közgazdasági, műszaki és közpolitikai, azaz digitális szabadság dimenziója is van – mondta Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) vezetője. Az adatvagyon ugyanis a digitális gazdaság üzemanyaga, ezért érdemel különös szabályozói figyelmet.

Korántsem mindegy azonban, hogy a nemzeti adatvagyonnak milyen lesz az európai adattérrel való viszonya. A magyar érdekeket feltétlenül érvényesíteni kell, hogy a vonatkozó uniós szabályok Magyarország számára kedvezően alakuljanak. A német-francia együttműködésen alapuló, az európai adatinfrastruktúra standardjait lefektető Gaia-X kezdeményezés is mutatja, hogy a digitális szuverenitást a nagyobb tagállamok is szívügyüknek tekintik, ami jó például szolgálhat számunkra.
 

Az MI Stratégia adatstratégiának is beillik

Az EU-nak saját adatstratégiája van, hazánknak azonban jelenleg nincs szüksége külön ilyen dokumentumra, mivel az MI Stratégia kellő részletességgel foglalkozik a kérdéskörrel. Jelzésértékű ennek kapcsán, hogy az MI Stratégiában részletezett intézkedések kb. 70%-ában kell a NAVÜ-nek becsatlakoznia. Első körben tehát valósítsuk meg, amit a Stratégiában lefektettünk az elkövetkezendő tíz évre, és ha időközben igény mutatkozik rá, akkor még mindig készülhet dedikált magyar adatstratégia – mutatott rá Dr. Kása Ferenc, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ NKft.) Mesterséges Intelligencia Divíziójának vezetője az „Adat & MI – Nemzeti adatstratégia” panelbeszélgetésben.