Korszakváltást hoz az agráriumban Magyarország Digitális Agrár Stratégiája

2019.08.27

A XXI. század technológiájára van szükség az agráriumban, hogy a szektor képes legyen megfelelni az új kihívásoknak, amelyek például a versenyképesség és a fenntartható gazdálkodás terén jelentkeznek. A modernizációt segíti elő Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS), amely részleteiről közös sajtótájékoztatót tartott Nagy István agrárminiszter és Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője.


A tárcavezető a rendezvényen elmondta, nélkülözhetetlen, hogy a magyar agráriumot felkészítsék a XXI. század kihívásaira, amit csak egy teljesen új szemlélettel, illetve stratégiával lehet végig vinni. A DAS-ban tervezett fejlesztések csökkenteni fogják a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit, s a szaktárca elérhetővé teszi azokat az információkat, adatokat, illetve elemzéseket, amelyek növelik a versenyképességet. A DJP keretében elkészült stratégia elsősorban arra szolgál, hogy kihasználják a magyar élelmiszer-gazdaságban rejlő lehetőségeket; a számítások szerint a termelési potenciált akár 60 százalékkal is növelni lehetne például a folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével. A siker kulcsa a stabil és gyors adatforgalom, ezért jó hír, hogy Magyarország jól szerepel az uniós összehasonlításban a szélessávú internet-hozzáférés terén. Ugyanakkor már elkezdődött a következő generációs, 5G mobil hálózatok tesztelése is.


Nagy István agrárminiszter és Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője

A DAS tartalmazza azokat a rövid- és középtávú célkitűzéseket, amelyek révén a magyar agrárium a jövőben is Európa élvonalába tartozhat; nagy hangsúlyt fektet például az oktatásra, illetve a képzésekre, hiszen a digitális kompetenciák fejlesztése elengedhetetlen a modernizációhoz. A számítások szerint a digitális technológia hatékony felhasználásához és üzemeltetéséhez 2500-3000 agrárinformatikusra lesz szükség, ezért is fontos a szakemberek megfelelő képzése. Megkerülhetetlen a precíziós technológiák kérdése is, hiszen ezek is képesek jelentősen növelni a hatékonyságot és a fenntarthatóságot. Jelenleg Magyarországon minden munkaműveletet figyelembe véve 45 ezer hektáron, míg egy-egy munkaművelet tekintetében 150-200 ezer hektáron folyik ilyen típusú növénytermesztés. A technológia ugyanakkor hatékony eszköze a környezetvédelemnek is – mondta Nagy István.


Gál András Levente a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, széleskörű együttműködés eredménye, hogy másfél-kétévnyi munka után elkészülhetett a stratégia, amely pontokba szedve foglalja össze az agrárium fejlesztésének lehetőségeit. Kiemelte, hogy ma Magyarországon óriási az igény azokra az információkra, képzésekre, amelyek az agrárium legújabb technológiáit érintik. Ezért hozták létre a Digitális Agrár Akadémiát, amely az E-learning segítségével hatékonyan képes felkészíteni a gazdákat a kor kihívásira. Mivel az érdeklődők száma meghaladja a százezret, amint elindul a képzés – várhatóan 2020 januárjától – a precíziós technológia felhasználása mindennapossá válhat Magyarországon. Izgalmas kezdeményezés a Digitális Termelői Piac, amely jó eszköz lehet a magyar termelők érdekeinek védelmére a külföldi szereplőkkel szemben, és a Mezőhegyesen épülő kísérleti pálya is, amely az önvezető munkagépek tesztelésére szolgál majd – mondta Gál András Levente.




A Magyar Közlönyben augusztus elején jelent meg a stratégia. Első lépésként az Agrárminisztérium szeptember 30-ig intézkedési tervet készít a kormányhatározatban foglalt feladatok finanszírozása és megvalósítása érdekében.


Fotók: Pelsőczy Csaba / AM