GreenTech  - a jövő kulcsa a jelenkori innovációk térhódítása

2020.09.29

Országosan és városi szinten egyaránt a környezet védelmét támogató programokat, technológiákat és innovációkat ismerhettek meg az első GreenTech - Zöld energia és fenntarthatóság című szakkiállítás és konferencia látogatói Zalaegerszegen, ahol az utóbbi években rohamléptekben haladt az ökológiai tudatosság és a környezetvédelem a város klímavédelmi programjának köszönhetően.

A GreenTech védnökeként Prof. Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter „Zöldgazdaság: környezetvédelem és versenyképesség” címmel tartott előadásában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem kapcsán arról beszélt, hogy hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal ösztönzi a kormány a megújuló energiaforrások használatát, többek között például az okosmérők felszerelésével.

Fotó: Iró Zoltán / ITM

Előadásában a  miniszter hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem és a versenyképesség egymást erősíti. Megjegyezte: 2030-ra hazánk földgázfelhasználását és -importfüggőségét csökkenteni kell, amihez szükség van a  paksi atomerőmű kapacitásának növelésére, a napelemes erőművek bővítésére, illetve a Mátrai Erőmű átalakítására is, amelyhez az EU Life programja a napokban jelentős támogatási összeg biztosításáról is döntött – közölte a miniszter. Hozzátette: az ENSZ és az Európai Unió energiapolitikai célkitűzéseinek megfelelően 2050-re CO2 kibocsátásunk markáns mérséklésével karbonsemlegessé kell válnunk, ami cc. 50 ezer milliárd forintba kerül majd, amit a „környezetrongálóktól” szed majd be az állam. Az innovációs és technológiai miniszter a Nemzeti Energiastratégia kapcsán a gázpiac, az árampiac, a dekarbonizáció és az energiahatékonyság környezetvédelmi szempontok mentén zajló továbbfejlesztéséről, valamint a Mesterséges Intelligencia Stratégiában erőteljesen megjelenő zöld és klíma szempontokról beszélt, amelyek főleg az agrárium területén hoznak hatékony változásokat. Palkovics László úgy fogalmazott: az a cél, hogy "magyar tulajdonú, zöld és high-tech" legyen a haza energiagazdaság.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a körforgásos gazdaságra való átállás kihívásairól szólva arra is felhívta a figyelmet, hogy a globális népesség 2030-ra cc. 8,5 milliárdra, 2050-re pedig 9,7 milliárdra nőhet. Úgy fogalmazott: ekkorra a világ úgy fogyaszt majd, mintha három Földünk lenne. Az államtitkár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszú távon csökkentenünk kell a hulladékok mennyiségét, racionalizálni kell begyűjtésének és feldolgozásának folyamatát, valamint ösztönözni kell az újrafeldolgozást, újrahasznosítást, miközben az illegális hulladékoktól is meg kell tisztítani az országot. E folyamat fontos lépéseként tiltják be 2021 júliusától hazánkban az egyszer használatos műanyagokat - szögezte le Boros Anita.

A konferencián Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ NKft.) ügyvezetője a modern városok szerepét méltatta a digitalizáció korában. „Feladatunk, hogy megtaláljuk és virtuálisan újra alkossuk a városok funkcióit, hiszen igényeinket már nem tudják kielégíteni csupán a valós térben” - hangoztatta a szakember. Ezt hivatott segíteni a Digitális Jólét Program (DJP) Civitas Sapiens Okosváros Tudásközpontja – tette hozzá. Az ügyvezető kitért arra is, hogy a Civitas Sapiens keretein belül létrehozott ún. Okosváros Piactér, egy infokommunikációs online platform az okosváros megoldások és termékek megosztására.  Jobbágy László szót ejtett arról is, hogy a DJP az okosvárosok fejlesztését kifejezetten magyar cégek innovációinak bevetésével kívánja elérni, azt célozva, hogy minél több településen minél sokrétűbb megoldásokkal, a magyar startupok termékei minél szélesebb körben terjedjenek el, nemzetközi léptékkel mérten is kiemelkedő eredmények elérésével. A DJ NKft. ügyvezetője hozzátette: az okosváros fejlesztésben nincs sablon, minden település más, mindenhol más igények és más megoldások szükségesek. Ehhez természetesen megfelelő szakemberek is kellenek, amelyet a DJP posztgraduális és webináriumi képzéssel is segít.

Jobbágy László pályaorientációs előadásában zalaegerszegi általános- és középiskola végzős diákok számára azt hangsúlyozta, hogy a jövő kulcsa a jelenkori személyes interakciókat kiváltó digitális innovációk térhódítása. Ez megállíthatatlan és alapjaiban határozza majd meg a felnövő generációk életét és pályaválasztását, hiszen a digitalizáció olyan területekre is betör, amelyeken ma még elképzelhetetlen. A mai digitális korban a szakmák hihetetlen iramban születnek, változnak vagy szűnnek meg és ezzel együtt az emberek érdeklődése is hasonlóképpen formálódik az évek alatt, tehát soha nem késő váltani, és aki szeretne, az merjen belevágni az új ismeretek megszerzésébe taglalta az ügyvezető.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a zöld innovációt támogató pályázati lehetőségekről szólva jelezte: 2018 óta még csupán alig hárommilliárd forint támogatást nyertek Magyarországon a fenntarthatósággal kapcsolatos innovációk, de ezt még az idén olyan piacvezérelt kutatás-fejlesztési pályázattal kívánják növelni, amely 20 milliárd forintos összeget biztosít az egyetemi és vállalati szereplők együttműködésének támogatására. Birkner Zoltán kitért arra is, hogy óriási összeget, 100 milliárd forint forrást biztosít a kormány az egyetemek és a vállalatok együttműködésével megvalósuló kompetenciaközpontok kialakítására, nemzeti laborok, illetve tudományos és innovációs parkok létrehozására az ország több városában, a modern iparágak megszületését segítve.