Elindult a Moór Gyula Digitális Jog- és Államtudományi Szakkollégium előadássorozata: fókuszban az adatvagyon és annak szabályozása

2020.11.19

A Digitális Jólét Program keretein belül létrejött Moór Gyula Digitális Jog- és Államtudományi Szakkollégium által szervezett előadássorozat első alkalmával, Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese ismertette az érdeklődőkkel a digitalizáció jogra gyakorolt hatásait

A két szakember beszélgetése során elhangzott, hogy az utóbbi több száz év legjelentősebb kihívása elé néz a jogtudomány, amelynek le kell követnie a technológia folyamatosan gyorsuló változásait. Dr. Gál András Levente szerint a középpontban az adat, s annak a lehető hatékonyabb felhasználása áll; ezt egy sor technológia egészíti ki, mint például a mesterséges intelligencia. „A mesterséges intelligencia az adat nélkül nem tud tanulni, ezért a működéséhez tiszta információra van szükség” – hangsúlyozta a DJP szakmai vezetője.

Napjainkra már hatalmas mennyiségű adat gyűlt össze, amelyek egy részét nem védi semmi, pedig a Távol-Keleten vagy a tengerentúlon jelentős méretű techcégek jöttek létre ezek felhasználásával. A probléma az, hogy ezek a cégek kivonják magukat az állami joghatóság, így a magyar fogyasztóvédelem alól is, és még adót sem fizetnek Magyarországon. Mivel az adat nincs pontosan definiálva, ezért a különböző jogrendszerek lemaradásban vannak például az előbb említett vállalatokkal és gyakorlataikkal szemben. A DJP szakmai vezetője szerint jó hír, hogy létrejött Magyarországon a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), amelynek éppen az a feladata, hogy kialakítsa a megfelelő szabályozást. „Akkor hasznosítják jól a mesterséges intelligenciát Magyarországon, ha kialakítják az adatgazdaságot, ehhez pedig megfogalmazzák az adatvagyon tárgyi és alanyi kereteit” – emelte ki Dr. Gál András Levente.

Darázs Lénárd arra hívta fel a figyelmet, hogy több munkacsoportban is vizsgálják a technológiai kihívásokra adható jogi válaszokat. A munka alapján kijelenthető, hogy egyfajta paradigmaváltásra van szükség az adatszabályozás terén: ez jelenleg inkább védelmi jellegű, s az állam szempontjából megközelített téma, pedig egy hatékony gazdaság gátját jelentheti, ha az adatot nem vagyoni elemként kezelik. Fontos kérdéseket vet fel továbbá a robotok jogi helyzete, vagy a mesterséges intelligencia felhasználásának szabályozása is. A jogtudós hangsúlyozta, a vagyonbiztonságot mindenképpen növelné, ha tisztáznák a mesterséges intelligencia jogalanyisági kérdéseit is, hiszen ezzel világos keretek közé szorítanák a működését.