Egyre több a kapcsolódási pont a magyar digitális ökoszisztémához Székelyföld számára

2019.09.28

Meg kell határozni azokat a digitális eszközökkel tálalható értékeket, amelyek vonzóvá tehetik Erdélyt a külföld felé. A készülő mesterséges intelligencia országstratégia számos alkalmat kínál a magyar ökoszisztémába való bekapcsolódásba, míg a jelenős határon túli régiókban létesítendő DJP klaszterek tovább fogják erősíteni a kapcsolattartást Magyarországgal – hangzott el a 7. Digitális Székelyföld Konferencián Marosvásárhelyen.


A konferencia egyik vezető témája a mesterséges intelligencia által generált transzformáció volt, amelynek kapcsán Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője kiemelte, hogy a kérdés többek között az új alapokra helyezett üzleti logika miatt kivételesen izgalmas. A már létező alaptechnológia ugyanis az MI-nek köszönhetően lehetővé tesz olyan üzleti lehetőségeket, amelyekre az eddigiekben nem is gondoltunk.

 


Szertics Gergely, az MI Koalíció szakmai vezetője


„A készülő MI országstratégia ugródeszka lehet a határon túli szereplők számára a magyar ökoszisztémához való csatlakozáshoz” – mondta el a szakember. „A központi AI Hungary weboldal a vonatkozó információk megosztásának gyűjtőhelyeként határokra való tekintet nélkül mutatja be a magyar erőforrásokat, inspirációként szolgál valamennyi érdeklődő számára, az üzleti, kompetencia és képzés fókuszú tartalmak révén pedig számos bekapcsolódási pontot nyújt.” Az MI Koalíció társadalmi érzékenyítésre irányuló tevékenységének köszönhetően az erdélyi nagyközönség is értékes ismeretekhez juthat.


Jönnek a határon túli DJP szalonok


A rendezvény résztvevőivel videóüzenetben osztotta meg gondolatait Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője, aki a program határon túli együttműködésben játszott szerepét hangsúlyozta. A digitalizáció a versenyképesség alapvető tényezőjévé vált, és ezáltal egy-egy ország szuverenitását is alapjaiban befolyásolja, ezért rendkívül fontos, hogy egy kormány milyen válaszokat ad az ezzel kapcsolatos kihívásokra.


Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője


„A DJP céljait újra kellett gondolni, így jutott el az eredeti koncepció egy 2030-ig szóló átfogó stratégiáig” – emlékeztetett Gál András Levente. A koncepció a következő három kiemelt beavatkozási területet határozta meg: a közösségekben, munkaerőpiacon értékesen működő ember; a digitális gazdaság infrastruktúrájában működő gépi világ, valamint a tiszta adatokból dolgozó, robotok által automatizált folyamatokra és a hálózattudomány módszereire épülő digitális államkormányzás.


„A stratégia lényeges vezérelve a „hazai csapat” támogatása, amelyhez mind a piactér megfelelő moderálása, mind a magyar KKV-knak nyújtott segítség elengedhetetlen” – jelentette ki Gál András Levente, majd hozzátette: minden jelentősebb határon túli régióban DJP szalonok, klaszterek létrehozása várható, amelyek célja az anyaországi digitális ökoszisztémával való kapcsolattartás, és az, hogy összefogja a székelyföldi digitalizációban érdekelt szakembereket.


Érték alapú alternatívák


Nem a nagy tech óriásokat vagy egyes sikerországokat kell másolni, hanem azt kell kitalálni, milyen értékeket és milyen élményeket tudunk nyújtani a külföldnek a meglévő technológia segítségével. Ezt már Barabási-Albert László, a Harvard hálózattudósa mondta. „Meg kell őrizni és ezekkel az új technológiákkal megfelelő módon kell tálalni értékeinket, mert akkor lesz vonzó Erdély, ha alternatívát tud nyújtani a globális tömegkultúrával szemben” – jelentette ki Barabási-Albert László. Külön szólt az élelmiszeriparban rejlő lehetőségekről, hiszen a régió az egészséges, kézműves élelmiszerekkel versenyképes lehetne a feldolgozott termékek által uralt piacon.

 


Barabási-Albert László, a Harvard hálózattudósa


A Székelyföld digitális jólétét körbejáró kerekasztalbeszélgetésen Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy vélte, hogy csak akkor van esély a felzárkózásra, ha átugrunk bizonyos fejlődés szakaszokat, különben a Nyugat mindig előttünk fog járni „Találjátok meg azt a kétszáz fiatalt, akik elmehetnek külföldre ösztöndíjjal, és visszatérve igazi változást hoznak. A politikusoktól hiába várjuk ezt, mert ők nem akarnak népszerűtlen intézkedéseket meghozni” – fejtette ki a politikus.


Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke úgy látja, hogy a székelyföldi autonómia húsz éven belül megvalósíthatóvá válik a digitalizáció segítségével. A technológiai robbanás újfajta elszámoltathatóságot keletkeztet, a rendszerek megfelelő felépítése és az erőforrások megosztása pedig együtt elvezethet a cél eléréséhez.

További híreink