2020.02.12
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az Európai Unió Safer Internet Program hazai konzorciumvezetője 2020. február 11-én tartotta rendezvényét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A Biztonságos Internet Nap – Safer Internet Day (SID) – célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Program (SIP) keretén belül több mint 150 országban ugyanazon a napon hívja fel a figyelmet az internet előnyeire és kockázataira.
"Miért félnek a felnőttek, és miért olyan bátrak a gyerekek?" kerekasztal- beszélgetés moderátora dr. Bányász Péter, az NKE Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék munkatársa volt. Meghívott beszélgetőpartnerei: dr. Farkas Attila Erik, a DGYS, a Digitális Jóléti Program állandó szakértője, dr. Ságvári Bence, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa, Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország Kft. marketing- és operációs igazgatója, Nagyné Szabó Etelka szakértő, szaktanácsadó, a Nemzeti Pedagógus Kar országos elnökségi tagja és Laboncz Márton, diák voltak.
A Digitális Jólét Program keretében Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája 2016-tól felmérte az addig szigetszerű tevékenységeket a gyermekeket érintő digitalizáció területén, valamint a civil szféra kezdeményezéseit, illetve azonosította az elvégzendő feladatokat, problémákat, melyek a kormányzati szereplőkre hárulnak - mondta dr. Farkas Attila Erik. Ismertette továbbá, hogy az évek során számos programot dolgoztak ki és valósítottak meg, amelyek segítenek kivédeni, vagy kezelhetővé tenni a gyermekekre leselkedő online kockázatokat.
A beszélgetés résztvevői megállapították, hogy az életkori sajátosságokra is figyelmet kell fordítani, ugyanis az internetes tartalmakat a gyermekek másképp értelmezik, fogják fel, mint a felnőtt korosztály. dr. Farkas Attila Erik kiemelte, hogy emiatt nő meg a felnőttek szerepe a tudatosításban, illetve fontos megkülönböztetni a fiatalok technikai értelemben vett kiváló eszközhasználatát a tudatos internethasználattól. Hangsúlyozta, hogy a szülők számára fontos tanácsuk, hogy ne tiltsák el a gyermeket az internethasználattól, hanem tanítsák meg őket a helyes, értékteremtő használatra, beszélgessenek a veszélyekről, de a lehetőségekről is gyermekeikkel.
Közölte továbbá, hogy a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia keretében elindították a DigiMini kutatást, amelynek célja, hogy információk álljanak elő az óvodai eszközhasználat tartalmi elemei (szokások és használati mód), óvodapedagógusi attitűd kapcsán. Nemzetközi kutatások is bizonyítják, hogy az eszközhasználat egyre korábban jelenik meg a gyermekeknél, akár már egy éves korban, ez pedig jelzi, hogy a tudatos médiahasználatra is egyre korábban kell elkezdeni a felkészítést.
Dr. Farkas Attila Erik felhívta arra is a figyelmet, hogyha a szülő tiltja az internethasználatot, az esetleg komoly versenyképességi hátrányt jelenthet a gyermek számára a későbbiek során az oktatásban és munkaerőpiacon is, mert bizonyos kompetenciái kevésbé lesznek fejlettek, vagy egyáltalán nem lesznek meg a gyermeknek.
A DJP állandó szakértője szerint a jó szülő egyfajta mentor, van képe arról, hogy gyermekét mi érdekli, nem akarja ráerőltetni a gyermekre saját internetre vonatkozó nézetét, viszont mindig a gyermek mellett van a virtuális térben is. Mindezek megvalósításához az aktív kommunikáció a leghatékonyabb eszköz és mód a szülő kezében. Ez a szülői feladat, ezt kell a legtökéletesebben elvégeznünk.