Az OECD is támogatja a magyar felsőoktatás digitális transzformációját

2020.09.22

Webináriumi keretek között mutatták be, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a Digitális Jólét Program(DJP) Digitális Felsőoktatási Kompetencia Központ (DFKK), valamint az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) közreműködésével létrehozott programot, amely a magyar felsőoktatás digitális átalakítását fogja támogatni.

A „Support for the digital transformation of Hungarian Higher Education” elnevezésű, OECD által szervezett webináriumon elhangzott, hogy az együttműködési szerződés célja a magyar kormány munkájának segítése az új irányelvek meghatározásában, a már meglévő stratégiák átdolgozásában, illetve ezeknek a hatékony tanulmányozása, értékelése a magyar felsőoktatás sikeres digitális átformálásának és továbbfejlesztésének érdekében. Patricia Mangeol, az OECD törvénykezési elemzője és projektvezetője hozzátette, ezt az OECD nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi jó gyakorlatok bevetésével, illetve más országokban kitanult módszerek felhasználásával szeretné elérni.

Az online konferencián Hankó Balázs, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés nem csak a magyar felsőoktatás, hanem az európai oktatási szféra és a nemzetközi felsőoktatási közösség javát is szolgálja. A projekt pozitív eredményei hazai és nemzetközi színtéren egyaránt diákok és tanárok százainak akadémiai életét alakítja majd át. Hankó Balázs aláhúzta: Magyarország úgy döntött, finomhangolja a felső oktatás digitális átalakításához szükséges intézkedéseket. Küldetésük ebben megegyezik az OECD és az Európai Bizottság DG Reform (Directorate-General for Structural Reform Support) nevű programjának nézeteivel– zárta köszöntőjét a helyettes államtitkár.

A konferencia részeként a DJP-hez tartozó DFKK-t kérték fel arra, hogy átfogó szakmai háttértanulmányt készítsen a felsőoktatás digitális átállásának magyarországi szakpolitikai környezetéről, továbbá az átállás kilátásairól és kihívásairól, - melyet Perényi Petra, a DFKK szakmai vezetője és Dr. Setényi János, külső szakértő mutatott be, hangoztatva, hogy  mostani stratégiai együttműködés a már meglévő magyar felsőoktatási stratégiákból indul majd ki, azokat fejleszti tovább és dolgozza át. Ehhez meg kell vizsgálniuk azokat a már korábban beazonosított problémákat, melyeket a 2016-os Fokozatváltás a magyar felső oktatásban programban, illetve Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában megfogalmaztak. Dr. Setényi János hozzátette, hogy itthon számos olyan EU által támogatott nemzeti program is létezik, amelyek a felső oktatás digitális transzformációját hivatottak támogatni.

Az elmúlt négy hónapban az egyetemeknek is át kellett alakítaniuk az oktatási és tanulási folyamataikat olyan módon, hogy azok digitális felületeken is működőképesek legyenek – tette hozzá Dr. Setényi János. Bár a legtöbb intézmény megmaradt a jól bevált módszereknél, a szakértő példaként felhozott két innovációs újdonságot felvonultató egyetemet, amelyek megoldásai követendő minták lehetnek a jövőben. Az egyik a Szegedi Tudományegyetem Magyországon eddig egyedülálló együttműködése a Coursera-val, amelynek keretén belül akkreditálták az online oktatási platform egyik legnépszerűbb, „Learning How to Learn” kurzusát (Megtanulni, hogy Hogyan Kell Tanulni). Az Óbudai Egyetem még ennél is sokkal drasztikusabb változást eszközölt. Megalkottak egy új, hibrid oktatási rendszert, amelyben az előadások mostantól csak online tekinthetőek meg. Csupán a gyakorlatokat tartják személyes formában és azokat is kis létszámú csoportokban.

Dr. Setényi János arra is ráirányította a figyelmet, hogy bár hazánk már rálépett a felsőoktatási digitalizáció útjára, még vannak előttünk olyan intézményi szinten jelenlévő problémák, amelyekre megoldást kell találni (többek között arra, hogy az akkreditáció, a foglalkoztatás, a bérezés és az előléptetések ma is használt rendszerei mind a digitalizációs kihívások előtt lettek megalkotva). A szakértő azonban hozzátette: van jó néhány olyan digitalizációs terület, ahol Magyarország az élvonalban jár (például a felsőoktatásban használt digitális adminisztrációs rendszerek kiépítése). A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), a hallgatói ösztöndíjak követési rendszere és a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) segítségével nagy mennyiségű átfogó, értékes, rendszerezett adatot tesz elérhetővé – magyarázta a szakértő. Ezeknek az adatoknak a felhasználása, illetve esetleges exportálása az EU-ba rengeteg új lehetőséget kínálhatnak Magyarország népszerűsítésére a nemzetközi felső oktatási színtéren – zárta előadását Dr. Setényi János.

A webinárium moderátora Dr. Sinóros-Szabó Laura, az Emberi Erőforrások Minisztérium Felsőoktatási Stratégiai és Intézményfejlesztési Főosztályának főosztályvezetője a projekt stratégiai elemzéseként kiemelte, hogy az új intervenciók a 2016-ban elfogadott Fokozatváltás a felsőoktatásban idén készülő új akciótervben lesznek rögzítve. A siker kulcsa a rendszerszintű együttműködés minden résztvevő között nem csak a projekt alatt, de utána is – zárta a projekt bemutatását Dr. Sinóros-Szabó Laura.