Ami szenzációs, az nem mindig igaz

2020.05.02

Az utóbbi időben számtalan úgynevezett „kattintásvadász” oldal jött létre a világhálón, amelyeknek célja, hogy minél nagyobb látogatottságot szerezzenek. Mindezt olyan álhírek terjesztésével érik el ezek az online felületek, amelyek különösen erős érzelmi hatást, indulatot, örömet vagy riadalmat váltanak ki az emberekből.

Nemrégiben több fórum azt terjesztette, hogy már megtalálták a koronavírus elleni vakcinát vagy, hogy a csernobili tiltott zónában pusztító tűzvész radioaktív felhőt sodort Magyarország irányába.

Az álhírek terjedése a jelenlegi rendkívüli veszélyhelyzetben különösen is sok problémát generálhat, hiszen az emberek többnyire a médiából tájékozódva számtalan kérdésről úgy kényszerülnek saját véleményük megformálására és döntések meghozatalára is, hogy személyes tapasztalatot nem tudtak szerezni az adott kérdéskörrel kapcsolatosan, csupán a médiából szerzett ismeretekre alapozva cselekszenek. Ezért a több forrásból való tájékozódás ezekben az időkben kiemelten fontos. Ha egy rendkívüli, szenzációs hírt hallunk – mindenképpen ellenőrizzük a hírforrásokat és a nagyobb hírportálokon, vagy a nyomtatott sajtótermékekben, esetleg a televízió híradásaiban is kövessük nyomon a témában elhangzó adatokat.

Az álhírek nemcsak a hírportálokat és a televíziós hírkörnyezetet mérgezik, megjelenhetnek azokon a felületeken is, amelyeket gyermekeink látogatnak. A fiatalabbak ma már elsősorban az Instagramról, a YouTube-ról vagy a TikTok-ról tájékozódnak, s mivel a koronavírussal kapcsolatos álhírek ezeket a felületeket is elérik, és a vírusokhoz hasonló gyorsasággal terjednek, ezért gyermekeinket és a kiskamaszokat is fel kell készíteni arra, hogy a kedvenc online felületeiken se fogadjanak el minden információt automatikusan, ellenőrizzék, amiben bizonytalanok, avagy forduljanak szüleikhez, hogy az érdekesnek vélt híranyag igazságtartalmát közösen derítsék fel.

További részletek a témában itt olvashatóak.