A digitalizációs fejlődést támogatja Magyarország első egyetemi inkubációs központja

2020.02.18

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) járó hallgatók és kortársaik innovatív ötleteit és startup vállalkozások indulását karolja fel a kapuit ma megnyitó BME Z10 inkubációs központ a cégalapítástól egészen a piacra lépésig.

Hazánk első egyetemi vállalkozás inkubációs központja a most induló, startup vállalkozásokat egyedi, inspiratív, XXI. századi technológiai környezettel, modern szoftver és eszközparkkal, high-tech megoldásokkal, tudásmegosztással, a vállalkozások versenyképességét megsokszorozó digitalizációs lehetőségekkel, üzleti, szakmai képzésekkel és kapcsolatépítést támogató háttérrel várja.


Fotó: Philip János

A megnyitó ünnepségen dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, hogy az egyetemi startupokkal növelhető Magyarország innovációs teljesítménye. Rámutatott arra: Magyországon megvan az adottság ahhoz, hogy az innovációs ökoszisztéma alapvetően az egyetemekre épüljön, mert a felsőoktatási intézmények hazai hálózata olyan innovációs környezetet tud teremteni, ami hozzájárul ahhoz, hogy az ötletek megvalósuljanak és piacra kerüljenek. Az első magyar egyetemi inkubátor 26 munkaállomással a BME Z épületének 10. emeltén egy raktár átalakításával jött létre. BME területén megvalósuló BME Science Park terveiről adva tájékoztatást Kotán Attila (BME) kancellár, azt hangsúlyozta, hogy olyan kutatásfejlesztési innovációs teret hoznak létre a BME területén, amely jelentős kutatási és fejlesztési központként működik majd támogatva a BME nagyvállalati együttműködéseit, a KKV-k szakmai támogatását, a startupok kibontakozását és a hazai a digitalizációs és 5G fejlesztéseket, valamint az ipar 4.0 felpörgetését is.

E rendezvényen írták alá a hazánk digitális fejlődését szolgáló Digitális Jólét Program (DJP) partnerségi megállapodását is a BME-vel. A DJP szakmai vezetője, dr. Gál András Levente az együttműködés megkötését követően kiemelte: ezzel a BME is csatlakozott a DJP egyetemi-kutatóváros hálózatához, így a BME a jövőben bekapcsolódik a hazai mesterséges intelligencia (MI), a digitális infrastruktúra és az 5G kutatás és hálózat fejlesztésbe, amellett, hogy szerepet vállal többek közt az okosvárosok, a magyar KKV-k versenyképességét fokozó digitális lehetőségek és a MI jó gyakorlatainak megismertetésében és magyarországi elterjesztésében.


Fotó: Philip János 

A DJP a tudásmegosztás élénkítésével, az egyetemistákat inspiráló környezet, továbbá a technológiai és tudásbázis kiépítésével és megalkotásával a hazai startup vállalkozások sikeres piacra lépését támogatja, a magyar gazdaság versenyképességét fokozza.

A fiatal egyetemi innovátorok, kutatók és szakemberek közös munkájával olyan innovatív prototípusok és magyar termékek születhetnek az egyetemi inkubátorban, amelyek a digitalizált jövőben is piacképes, keresett magyar terméket értékesítenek.

A DJP célja, hogy a magyar gazdaság és a Kárpát-medencében működő cégek épp úgy a globális digitális átalakulás nyerteseivé válhassanak, ahogyan a digitális korszak győztesei lehetnek a digitalizáció adta lehetőségekre nyitott magyar emberek és közösségek is.


Fotó: Philip János

A DJP szakmai elemző tevékenységébe eddig is hangsúlyosan bevonta a magyar felsőoktatási intézményeket, hogy ezáltal előmozdítsa az oktatási intézmények nemzetközi szintű szakosodását és specializálódását a digitalizációval összefüggő témakörökben. A DJP és a felsőoktatási intézmények együttműködésének további célja, hogy a közös munka eredményei beépüljenek a képzési rendszerekbe, és további kutatómunkák, szakmai műhelyek létrejöttét serkentsék.

A ma aláirt megállapodás alapján a DJP és a BME a jövőben együttműködik az egyetemi Talent Hub Z10 kialakításában, valamint a BME startup campusának továbbfejlesztésében is.


Gál András Levente a jelen lévő BME Z10 startup vállalkozóival beszélget - Fotó: Philip János

Az eseményen felszólaló Lengyel László (BME FIEK) igazgató előadásában a fejlesztések kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a digitalizáció korában az egyetemeknek a reaktív üzemmódból az operatív működési módba kell váltaniuk, s ehhez ma már minden feltétel adott.