A digitalizáció megkerülhetetlen eszközzé vált a pandémia kezelésében

2021.12.09

A koronavírus-járvány világszerte hatalmas kihívást jelentett az államoknak, és a digitalizáció megkerülhetetlen eszközzé vált a pandémia kezelésében – mondta Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a második Digital Public Administration Summit (DPAS) nemzetközi közigazgatás-fejlesztési konferencián.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) védnöksége alatt a Digitális Jólét Program (DJP) által rendezett eseményen Prof. Dr. Palkovics László hangsúlyozta, a 2021-es uniós igazságügyi eredménytábla adatai alapján Magyarországon – több uniós tagállammal ellentétben - nincs jelentős különbség a digitális fejlettség tekintetében a különféle eljárástípusok között, és a legtöbb mutatóban jól teljesít az ország. Az Európai Bizottság által idén nyáron közzétett uniós igazságügyi eredménytábla (2021 EU Justice Scoreboard) mutatói alapján a járvány alatt is működő bíróságok munkája hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá vált a digitális fejlesztéseknek köszönhetően – tette hozzá. Az eredménytábla - amely 2013 óta a jogállamisági mechanizmus egyik eszközeként szolgál - idén az igazságszolgáltatási rendszerek digitális fejlettsége mellett a bírói függetlenségre helyezte a hangsúlyt, így annak megállapításai a bizottsági jogállamisági jelentésnek is részét képezik majd. „A közszolgáltatás sokszínű világában az igazságszolgáltatási rendszer jelentősége vitathatatlan, ezért az államoknak kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy a járvány ellenére hozzáférhetővé és átláthatóvá tegyék ezt a területet az állampolgárok védelme és a jogi kiszámíthatóság biztosítása érdekében” – fogalmazott a miniszter. A digitális technológiák és a mesterséges intelligencia használata alapvető eszköz az igazságszolgáltatási rendszer folyamatos működésének biztosításához – emelte ki Prof. Dr. Palkovics László.

A 2021-es eredménytábla egyúttal bemutat két Eurobarometer-felmérést arról, miként érzékeli a társadalom és a vállalati szféra az igazságszolgáltatás függetlenségét az egyes tagállamokban. Az eredménytábla mutatói azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mert az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) húsz százalékát a digitális fejlesztésekre kell fordítani, így a kimutatások az uniós helyreállítási alap (Next Generation EU) elosztását is befolyásolhatják. Az ítéletek online hozzáférhetőségének biztosítása növeli az igazságszolgáltatási rendszerek átláthatóságát, segíti a jogi környezet megértését, valamint hozzájárul az ítélkezési gyakorlat következetességéhez és az adatbiztonsághoz - hangsúlyozta Palkovics. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon, Észtországban, Litvániában és Szlovákiában férhetők hozzá a legszélesebb körben online a nyilvánosan közzétett ítéletek. A miniszter úgy folytatta, az eredménytáblából kiindulva Magyarországon szükség lenne a bírósági ítéletek szabványosított modellezési rendszerének kialakítására annak érdekében, hogy elő lehessen mozdítani a modernebb technológiákon - például blokkláncon és mesterséges intelligencián - alapuló eszközök elterjedését.

Az idei DPAS a közigazgatás digitalizálása mellett a mesterséges intelligenciára (MI) és az adatgazdaságra összpontosít. Az első napon az MI nemzetközi szabályozási megközelítéseiről, a mesterséges intelligenciáról, mint kormányzási eszközről, valamint az igazságügyi rendszer MI-alapú megoldásairól esett szó. A DPAS második napja elsősorban az adat technológiára fókuszál, ahol az adatvezérelt gazdaság is megjelenik a kis- és középvállalkozások szemszögéből. A világjárvány idején az egészségügyi rendszer fejlesztésének jelentősége növekszik, így az adatvezérelt egészségügyben rejlő lehetőségeket is tárgyalják a csúcstalálkozón. Az első napon felszólalt Szepsi- Szűcs Levente, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Innovációs és Technológiai Irodájának vezetője, Huszti Dániel, az IBM adat és MI szakértője, Boa László, az MI Koalíció vezetője, Dr. Petri Bernadett, az Európai Parlament politikai tanácsadója, Dr. Benjamin Mueller, az Adat Innovációs Központ (Center for Data Innovation) elemzője, Dr. Nagy Adrienn, a Miskolci Egyetem Európai és Nemzetközi Jogi Intézet intézetigazgató egyetemi docense, Dr. Sági-Molnár Dalma, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Telefonos és elektronikus ügyintézési osztály osztályvezetője, Dr. Futó Iván, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára, valamint Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője is.