2021-ben beindulhat a digitális adatkereskedelem - Lendületet kap a nyílt bankolás

2020.12.06

A tervek szerint 2020 végére elkészülnek a közigazgatási, vállalati és személyes adatvagyon értékelését, kereskedelmét lehetővé tevő jogszabályi keretrendszer alapjai. A jogszabályok, szabványok együttesen megteremtik a pénzügyi adatok hasznosításának lehetőségét is, lendületet adva ezáltal a nyílt bankoláson és a mesterséges intelligencián alapuló pénzügyi szolgáltatásoknak. Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a FinTechShow-n bemutatta, a Digitális Jólét Program milyen intézkedésekkel, programokkal segíti a fintech fejlődését a következő években.


Fókuszban a digitális államkormányzás kialakítása


A következő évtized egyik meghatározó kifejezése Magyarországon is a digitális államkormányzás, azaz a tiszta, gépi úton feldolgozható adatok, adatbázisok megteremtése és robotokkal, algoritmusokkal és mesterséges intelligenciával feldolgozva az adatok bázisán egy felgyorsult, kezdeményező és személyreszabott közszolgáltatásokra épülő korszerű közigazgatás megteremtése és működtetése. A digitális államkormányzáshoz korszerű infrastruktúrára, tudatos és tájékozott felhasználókra, fejlett digitális ökoszisztémára van szükség.

Digitális technológiák integráltságát még jelentősen növelni kell


Magyarországon – a digitális ökoszisztémák fejlődését mutató DESI index alapján – az üzleti szférában a digitális technológiák integráltsága alacsony szinten van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar kkv-k online megjelenése ma még az Unió átlagához képes alacsony szintű.

A gazdaság, a társadalom digitális fejlődése szempontjából alapvető fontosságú az állam, a közigazgatás digitális felkészültsége, a digitális közigazgatási szolgáltatások elégséges szintje. Magyarországon e területen is van még teendő.

Gyakran éri kritika a magyar digitális ökoszisztémát abban a kérdésben is, hogy az adatgazdaságot nem sikerült még beindítani. Ennek oka, hogy a magyar jogrendszer az adatvagyon témakörét még nem dolgozta fel.

 
Forrás: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/scoreboard/hungary


Meg kell teremteni az adatok értékelését, forgalmazását biztosító keretrendszert

A digitális kormányzás, digitális gazdaság alapfeltétele a gazdaság működése során keletkező közigazgatási, üzleti és személyes adatok értékelését, kereskedését biztosító jogszabályi, etikai, közgazdasági és műszaki, szabványosítási keretek, folyamatok megléte és általános ismerete. A mai jogrendszerek azonban még nem kezelik megfelelően az adatvagyon témakörét, kérdéseit. A kormány felismerve a téma fontosságát, két fontos lépést is tett idén. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Miniszter és Jakab Roland a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke 2020. szeptember 9-én bemutatták Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, A stratégia célja többek között a mesterséges intelligenciával támogatott adatelemző megoldások biztonságos, kiszámítható keretrendszerének megteremtése, valamint a kapcsolódó innovációk támogatása.

 

Forrás: A DJP intézkedéseik dimenziói a fintech támogatására c. előadás (Dr. Gál András Levente, FinTechShow 2020)

NAVÜ: Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájában kiemelt feladat a hazai adatgazdálkodás megteremtése.


Ennek megfelelően a 440/2020. (IX.23.) sz. kormányrendelet három minisztérium, a Belügyminisztérium az IRM és a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete mellett a Neumann Kft feladatkörébe helyezte az adatgazdaság kereteinek megteremtésével kapcsolatos feladatokat és létrehozta a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (NAVÜ).
 

Az Ügynökség munkája mind a közadatokra, mind pedig a magánadatokra kiterjed, a kidolgozandó egységes keretrendszer a magánszemélyek, vállalatok adatvagyonát is magába foglalja. Első lépés a szabályozási keretek kidolgozásához az adat, adatvagyon definiálása, kategorizálása lesz. Az adat kereskedelem, az adatgazdaság kialakításának alapfeltétele továbbá az adatok tisztaságának és gépi úton történő feldolgozhatóságának megteremtése, a szükséges szabványok kidolgozása. Tekintve, hogy a hagyományos vagyonértékelési módszerek, mint pl. egy vállalati vagyonértékelési módszer vagy egy ingatlan értékelése a közadatok esetében nem működik, a szélesebb körben értelmezett szakma (közgazdászok, mérnökök és jogászok) bevonásával ki kell dolgozni az értékelési mechanizmusokat.
 

Az adatgazdaság működésének nélkülözhetetlen eleme az adatok, az adatgazdaságban résztvevők szuverenitásának biztosítása. Külön kell kezelni egy nemzet saját adatvagyona feletti rendelkezési jogát, de biztosítani kell a vállalati és a személyi szuverenitást is. E témakörben felmerül a  nagy tech cégek, a közösségi médiaszolgáltatók tevékenységének vizsgálata, illetve annak biztosítása, hogy a fogyasztók a róluk tárolt adatok felett szabadon érvényesíthessék akaratukat. Különösen fontos az államok saját adatvagyona feletti szuverenitás megtartása, a tiszta elszámolási rendszerek kialakítása.

 
Az Ügynökség feladata, hogy 2020. december 31-ig kidolgozza a vonatkozó jogszabályi kereteket.
 

Lesz adattárcánk és erőre kaphat a nyílt bankolás


„Amennyiben a magyar állam saját maga szempontjából hatékonyan tudja az elkövetkező hetekben, hónapokban definiálni az adatvagyont, kialakítani az értékelési, elszámolási kereteket, szabványokat, folyamatokat, soha nem látott új forrást tudunk felszabadítani a pénzügyi szektor, a fintech szektor szereplői számára. Hiszen, ha ügyfélélményről, üzemszervezésről beszélünk,  az üzemanyag minden esetben az adat.
„ – Dr. Gál András Levente 


A Mesterséges Intelligencia Stratégia alapján megindult adattárca projekt eredményeként várhatóan 1 év múlva kialakul a jogi és közgazdasági keretrendszer, amiben az ügyfelek saját adataikat értelmezhetik és akár befektetés gyanánt pl. egy pénzügyi szolgáltató rendelkezésére bocsáthatják.
 

Ezzel összefüggésben is fontos, hogy hatékony fogyasztóvédelmi rendszer alakuljon ki a digitális szolgáltatások piacain is. A DJP keretei között folyamatban van a polgári törvénykönyv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok átdolgozása is.A DJP keretei között folyamatban vagy a Ptk. és Btk. digitalizációs vonatkozásainak feltérképezése, jogilag még nem megragadott új jelenségek vizsgálata, valamint a digitális fogyasztóvédelem eszközrendszerének szélesítése. 

Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője „A DJP intézkedéseinek dimenziói a fintech támogatására” című előadása megtekinthető a FinTechShow online videókonferencia platformján 2020. december 31-ig a FinTechShow résztvevők számára. 



DJP 1x1

DJP 1.0: Célirányos stratégiák, internet ÁFA csökkentés (2015-2017)

2015-ben a kormány létrehozta a Digitális Jólét Programot a Miniszterelnökség közvetlen felügyelete alatt. Fő feladat az internet társadalmasítása volt. Elkészült többek között Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája, Digitális Exportfejlesztési Stratégiája, Digitális Startup Stratégiája és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája is. Az internetszolgáltatás ÁFÁ-ja 27 %-ról 18, majd 5 százalékra csökkent.

 

DJP 2.0: Versenyképességi átfogó program (2017 – 2020)

A DJP 2.0 stratégiai, versenyképességi átfogó programmá nőtte ki magát. 2018-ben a DJP a Miniszterelnöki Kabinetirodáról átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezeti keretei közé.

 

DJP 2030: Adatgazdaság beindítása, digitalizáció szuverenitási kihívásai

2018-2019-re nyilvánvalóvá vált, hogy a rendkívül gyorsan változó digitális ökoszisztéma – többek között - bigtech cégek működése olyan erőteljes befolyást gyakorol az emberek életére, amelyeket a hagyományos kormányzati működés - különösen fogyasztóvédelmi, közteherviselési, adatvédelmi szempontból – nem tud kezelni. A digitalizáció tehát már nemcsak versenyképességi, hanem szuverenitási kihívásokat jelent. A DJP 2030 fő fókusz pontja a digitális államkormányzás.

 

Digitális Jólét Nonprofit Kft.

További hírek betöltése