2020.11.25
A Digitális Jólét Program és a Civitas Sapiens Okos Város Tudásközpont is bemutatkozott két nemzetközi rendezvényen, amelyeket a napokban tartottak: a Bajor-magyar smart city és a Magyar-román üzleti fórumon. Mindkét online rendezvényen előadást tartott Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A koronavírus-járvány hatására felértékelődtek a digitális megoldások, mint például az okos város koncepcióhoz tartozó fejlesztések. A másodjára megrendezett Bajor-magyar okos város workshopon sorra vették azokat az ötleteket, amelyek a mostani nehéz időkben kényelmesebbé és élhetőbbé teszik az emberek helyzetét és választ adhatnak néhány új, illetve mér régóta létező urbanizációs kihívásra is. Az angol nyelvű rendezvény egyik főszervezője Magyarország müncheni főkonzulátusa volt, de közreműködött a Digitális Jólét Nonprofit Kft. és a Startup Campus is.
A VIII. Magyar-Román Üzleti Fórum idei kiemelt témája a digitalizáció volt. A rendezvény célja az volt, hogy olyan magyar és román innovatív digitalizációs megoldásokat mutasson be, amelyek a koronavírus-járvány által generált nehézségeket sikeresen vették, és jó példával tudnak szolgálni a régió többi vállalkozása számára is. A rendezvényt a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. kolozsvári irodája, Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, valamint a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közösen szervezte.
Jobbágy László előadásaiban bemutatta a DJP 2015-ben kezdődött történetét, céljait és eredményeit, köztük a Digitális Gyermekvédelmi, Exportfejlesztési és Oktatási Stratégiákat, valamint az Okos Város Piacteret és a Digitális Falu Programot, amit nemrégiben jelentettek be. Elhangzott, hogy mostanra már a társadalom minden szintjét és szereplőjét elérte a digitalizáció, ezért minden településnek készen kell állnia arra, hogy az ehhez kapcsolódó fejlesztéseket felhasználja. Az okos város és a digitális falu koncepció egy sor kihívásra választ adhat, mint például - a falvak esetében – az elnéptelenedésre, a környezetvédelemre és a kényelmi szolgáltatásokra. Ezek segítségével ugyanakkor kezelni lehet a túlnépesedési problémákat, csökkenteni a levegőszennyezés hatásait és élhetőbbé válhatnak a nagyvárosok.
A fejlett megoldások üzemanyagát az adatok jelentik, míg a motorját a mesterséges intelligencia. Ezért egy sor fejlesztés a hatékony adatgazdaságra, illetve a megfelelő módon kiépített digitális infrastruktúrára épül. Magyarország ezen a téren jól áll, elég csak a jó lefedettséggel rendelkező mobilhálózatra, a 4G-re és a következő generációra, az 5G-re gondolni, valamint a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség létrehozására. „Mi a jó megoldásokban, a tiszta adatokban és a magas hozzáadott értéket képviselő fejlesztésekben vagyunk érdekeltek” – hangsúlyozta Jobbágy László.
Az ügyvezető a konkrét okos város megoldások között megemlítette az okos zebra projektet, a levegőszennyezettség-mérő eszközöket, amelyekkel folyamatosan figyelni lehet a levegő minőségét, és a szenzorok eredményéről a helyieket is tájékoztatják, valamint a Digitális Termelői Piacot, ami elsősorban a mezőgazdasági termények értékesítését segíti. A fejlesztések bevezetésénél az egyik fő szempont, hogy azok kiegészítsék egymást, így nemcsak egy adott város vagy falu számára nyújtsanak megoldást, hanem az egész régió életét segítsék – hívta fel a figyelmet Jobbágy László a fórumokon.