Kárpát-medencei digitális ökoszisztéma: Digitális oktatás a szórványban

2020.07.15

A Digitális Jólét Program (DJP) és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat (CED) DJP szalonjának negyedik eseménye izgalmas és hasznos információcserével telt az elmúlt időszak tapasztalatairól a digitális oktatás terén.

Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője köszöntőjében azt emelte ki, hogy a DJP-t öt éve az a felismerés hívta életre, hogy az ezeréves magyar állam számára a digitalizáció nemcsak egy átmeneti állapot, hanem a 21. század olyan új kihívás- és lehetőségrendszere, amely nemcsak a versenyképesség, hanem a nemzet, az állam és a közösség szuverenitásának is a legfontosabb kérdésévé vált. Hozzátette: a DJP szalonok, vitafórumok és workshopok a legégetőbb és egyben nemzeti sorskérdéseknek a digitalizációs szempontú körbejárására kínálnak lehetőséget.

Csík László, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat ügyvezetője köszöntőjében örömét fejezte ki amiatt, hogy immáron hagyományteremtő módon rendezik meg az online térben a Digitális Jólét Program és a CED újabb állomását. Az év elején meghatározott rendezvényeket a kialakult COVID helyzetre reagálva online térbe terelve rendezik meg, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a vállalkozások és az emberek javukra fordíthassák a digitális kor jelentette lehetőségeket. A jövőben a cégek versenyképességének a fenntartásában hangsúlyos szerepet kap a digitalizációra történő átállás mind a hazai, mind pedig a határon túli vállalkozások életében. A mostani rendezvény elsősorban a képzésről, oktatásról szólt, ennek kapcsán személyesen köszönte meg az ügyvezető a tanároknak azt a munkát, amit az elmúlt időszakban elvégeztek, hiszen számukra is komoly kihívást jelentett az online oktatási formához történő alkalmazkodásra való átállás.

Horváth Ádám, a Digitális Jólét Program állandó szakértője előadásában arról beszélt, hogy hogyan lehet a digitális eszközöket megoldásokra használni. Sokáig azt gondolták az emberek, hogy a digitalizáció egyenlőséget hoz az oktatásban. Bár majdnem minden háztartásban van már internet hozzáférés akár számítógéppel, akár mobiltelefonnal, ennek ellenére a köznevelési tapasztalatok a vírushelyzetben azt mutatták, hogy valójában azok a gyerekek, akik nem fértek hozzá az internethez, a számítógéphez, könnyen kimaradtak az oktatásból. Ezek a gyerekek a vírushelyzeten kívül részt vettek az oktatásban, legfeljebb kisebb hátrányt jelentett a számukra, hogy nem tudják videón is megnézni a demonstrációs filmeket. A vírushelyzet azonban válaszút elé állította a tanulókat. Az iskolai, tantermi tanárral való személyes találkozás, perszonális kapcsolatot nem tudja a digitális oktatás kiváltani. Horváth Ádám szerint ezért is van nagy szükség az elmúlt időszak tapasztalatainak részletes feltárására.

A fejlett gazdaságokban a munkahelyeknek körülbelül a 80 %-a igényel már bizonyos mértékű technikai jártasságot és digitális kompetenciát. Ezzel a munkaerőpiac és az oktatás sem tud lépést tartani. Így tartós igény mutatkozik azokra a piaci megoldásokra, modellekre, amit a Green Fox is képvisel. Erről tartott előadást Kökény Tamás, a Green Fox oktatási vezetője, amelyben rávilágított arra, hogy a digitális oktatáson belül az hogy valóban digitálisan oktatunk-e, vagy hogy csak digitális dolgokat oktatunk, két különböző eset, ám a kettő között nagyon nehéz tételes különbséget tenni.

A DJP Szalon keretében rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői (Pellegrini Miklós, főtanfelügyelő-helyettes/Arad megyei Tanfelügyelőség, Dr. Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója és a Temes Megyei Civil Tanács elnöke, Máté Márta, főtanfelügyelő helyettes, Hunyad megyei Tanfelügyelőség, Marossy Zoltán RMDSZ/Temesvár - elnök -, Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő, Tóthpál Renáta, a Csiky Gergely Főgimnázium aligazgatója, Kocsik Zoltán lelkipásztor a Gerhardinum Római Katolikus Líceum temesvár igazgatója, Kocsis Attila Levente igazgató -Téglás Gábor Elméleti Líceum – Déva) körbejárták, egyrészt, hogy egy köznevelési intézményrendszer, különösen egy szórványban elhelyezkedő intézményrendszer számára milyen lehetőséget és feladatokat kínál a digitalizáció a köznevelésben, és mindezt hogyan lehet az intézményekben bevezetni, hogyan lehet ellenőrizni, és mi tekinthető egy ilyen típusú átállás sikerének. Másrészt, hogy mitől tekinthető sikeresnek egy oktatási rendszer és hogyan lehet mérni a sikerességet, mikor lehet azt mondani, hogy elégedettek vagyunk az oktatással vagy egy iskola működésével?

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a szórvány megyéknek szükséges összefogniuk a jó gyakorlatok és a digitalizáció adta lehetőségek kihasználása kapcsán, akár egy közös honlap, akár egy közös stratégiaalkotás során. A beszélgetés során felvetődött, hogy érdemes lenne egy közös Kárpát-medencei digitális teret fejleszteni. Horváth Ádám szerint a tanárok a pandémia időszakában egymástól tanulták a legtöbbet. A DJP keretében működő Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) felületén létrehoztak egy olyan szolgáltatást, ami elősegíti a tanárok közötti információ, jó gyakorlatok cseréjét. A beszélgetés részvevői kifejtették, hogy a földrajzi adottságokból fakadóan a tapasztalatok alapján sokszor a digitális térben könnyebb tartani a kapcsolatot a diákokkal. A résztvevők egy része szerint a sikeres oktatás felmérése onnan indulhatna ki, hogy a digitális technológia nemcsak oktatási kérdés, hanem kulturális kérdés is, hiszen az iskolákban nemcsak oktatás, hanem nevelés is történik.

A beszélgetésen elhangzott és bemutatott digitális oktatási és digitális gyermekvédelmi anyagok az alábbi linkeken érhetőek el:

https://dpmk.hu

https://digitalisgyermekvedelem.hu