2020.06.19
Óvatosabb becslések szerint 28 milliárd, a bátrabbak szerint akár 50 milliárd eszköz csatlakozik öt év múlva az internethez. 2023-ra a világ mobilkapcsolatainak több mint 10%-át teszik majd ki az 5G kapcsolatok, amelyek átlagos sebessége 575 Mbp/s lesz, vagyis 13-szor gyorsabb, mint egy átlagos mobil kapcsolat. A pilotok korát éljük egy olyan digitális gazdaságban, ahol több technológia dolgozik együtt hálózatba kötve, egymással kommunikálva.
A negyedik ipari forradalom az összes fizikai eszköz és folyamat végponttól végpontig történő digitalizálására, valamint az értékláncbeli partnerekkel közösen alkotott digitális ökoszisztémába való integrálására fókuszál. Az 5G és az IoT (Internet of Things, azaz a dolgok internete) minden eddiginél közelebb hozza a digitális jövő képzetét, ahol már minden mindennel össze van kötve és az eszközeink kommunikálnak egymással. Majdnem minden sci-fi ezen alapul: az eszközeink többé nem függenek tőlünk, hanem kiszolgálnak minket és szinte olvasnak a gondolatainkban. Az 5G szolgáltatások bevezetése 2019-ben kezdődött el az egész világon, melyhez Magyarország is elsőként csatlakozott a kereskedelmi 5G szolgáltatások elindításával.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja (BME FIEK), valamint Villamosmérnöki és Informatikai Kara (BME VIK) „Ipari 5G Technológia és a Jövő Gyára” címmel szervezett rendhagyó online konferenciát, amelynek célja az volt, hogy a résztvevők és intézményeik megismerjék az ipari 5G alkalmazások alapjául szolgáló privát 5G technológiát és felhasználási lehetőségeit, áttekintést kapjanak az 5G kereskedelmi szolgáltatások hazai bevezetéséről, valamint a technológiában rejlő innovációs és üzleti lehetőségekről, különös tekintettel a nagyvállalatok és a hazai innovatív kis- és közepes vállalkozások fejlesztési igényeire.
A konferenciát Dr. Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes (BME) és Dr. Charaf Hassan dékán (BME VIK) nyitotta meg. Dr. Levendovszky János elmondta, hogy az 5G nemcsak a kommunikációról, hanem az integrált szolgáltatásokról is szól a kiberfizikai rendszerek kontrolljától egészen az M2M, az az gépek közötti kommunikációig. A feladat pedig a modern ipari kontroll és digitalizáció új kommunikációs platformjának megteremtése. Hangsúlyozta: az ipari alkalmazások sokkal nagyobb kihívásokat jelentenek az adatátviteli sebesség és késleltetés, valamint a megbízhatóság szempontjából, hiszen itt gépek kooperatív viselkedéséről vagy gyártási folyamatok vezérléséről van szó, ami miatt számos új kihívással is szembesülnek a szakemberek. Kiemelte, hogy az ezekhez kapcsolódó kutatások mind jelen vannak az egyetemen és értékes eredményeket produkálnak. Záró gondolatában szolgáltatók, gyártók, ipari alkalmazók és jogszabályozók újabb találkozási lehetőségeként üdvözölte a konferenciát.
Dr. Charaf Hassan dékán arról beszélt, hogy a VIK-en a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIAK) átfogó szervezeti egységgé alakult. Öt éve az összes K+F projektet az 5G területére irányították, ami akkor még egy nagyon távoli elképzelésnek tűnt. Ma már azonban a Nokia és a Vodafone együttműködésével hamarosan dedikált 5G hálózata lesz az egyetemnek. Hozzátette: hisznek az applikációkban, a szcenáriókban, nem polcoknak dolgoznak, hanem a Kar kutatási eredményeit szeretnék a valóságban is hasznosítani, amihez az 5G nélkülözhetetlen. Megköszönte az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a folyamat segítését, amelynek végeredményeként várhatóan ősszel már bejelenthetik dedikált hálózatukat. Kiemelte, hogy 2020 márciusban egy hónap alatt 10 évet fejlődtünk a digitális oktatás és a távoktatást illetően, aminek kapcsán az országos infrastruktúra kiépítése jól vizsgázott.
Mácz Ákos, a Digitális Jólét Program 5G Koalíciójának szakmai vezetője Hogyan jutunk ötről a hatra? Az 5G Koalíció jövőképe címmel mutatott rá előadásában a járvány hét tanulságára az 5G jövőképét is bemutatva.
Elmondta, hogy a koronavírus egyik pillanatról a másikra változtatta meg több millió ember addig megszokott életét. Magyarországon 1,6 millió diák, 200 ezer tanár és több mint egy millió munkavállaló tért át a digitális munkarendre. A digitalizáció – véleménye szerint is – kiválóan vizsgázott a rendkívüli helyzetben, hiszen megfogta a gazdaság lassulását azzal, hogy lehetővé tette a digitális munkarendre való átállást. Kiemelte, hogy a hálózati szint kiválóan teljesített átlagosan 40-45 %-os forgalomnövekedés mellett, de lokálisan helyenként akár 70%-os forgalombővülést is ki tudtak szolgálni a magyarországi hálózatok, hiszen emberek millió kezdtek el új szolgáltatásokat használni. Hangsúlyozta, hogy jól vizsgázott a digitális ágazat is, szereplői a járvány berobbanásának kezdetétől segítették a rendkívüli helyzet kezelését ingyenes digitális alkalmazások, szolgáltatások felajánlásával, amelyek összértéke meghaladja a harminc milliárd forintot.
Mácz Ákos közölte: az új élethelyzetekben új megoldásokra van szükség, amiben segíthet az 5G, amellett, hogy új munkahelyeket is teremt. Tanulságként emelte ki, hogy az 5G kiépítését a bizalomépítéssel kell kezdenünk, hiszen csak Európa 10 országában több mint 140 alkalommal támadtak meg 5G adótornyokat vagy olyan szakembereket, akiket ezeket kezelik, menedzselik. Az elektromágneses tereket több mint száz éve használják az emberek és ehhez szigorú nemzetközi egészségügyi határértékeket kell betartani. Előadásában fontosnak tartotta az 5G-vel kapcsolatos tévhitek, álhírek eloszlatását, jelezve, hogy az együttműködésre nagyobb szükség van, mint korábban bármikor. Végül a hallgatóság figyelmébe ajánlotta az 5G Koalíció most indult ismeretterjesztő weboldalát. Az 5G.hu célja a hiteles, objektív tájékoztatás, az 5G valódi értékeinek bemutatása.
A PwC (Pricewaterhouse Coopers) jelentése szerint 2020-ig az európai vállalatok évente 140 milliárd eurót fektetnek be ipari internetes alkalmazásokba, és várhatóan átlagosan 18%-os hatékonyságjavulást érnek el a következő 5 évben. Az 5G egy hihetetlenül nagy és gyorsan növekvő piac, amely jelentősen forradalmasítja az áruk és termékek gyártását, szállítását és szervizelését a teljes életciklus során, növelve a hatékonyságot, a minőségi szinteket és a választékot. A szakember előadását azzal zárta: ne feledjük, hogy az 5G Magyarországnak komoly versenyelőnyt is jelent.