Az agrárium digitalizációjának középpontjában az ember áll

2020.12.08

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számító Agrárszektor Konferenciát nyolcadik alkalommal szervezte meg a Portfolio Csoport. Idén - december 3-án - egy egész napos szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval és rengeteg izgalmas témával várták az érdeklődőket az online térben.

A rendezvény adatkezeléssel foglalkozó szekciójában dr. Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség és a Digitális Jólét Program szakmai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország Kormánya kiemelten kezeli a nemzeti adatvagyon létrehozását, aminek egyik alapelve, hogy mindezt hozzáférhetővé kell majd tenni a gazdaság és az állampolgárok számára is. Ennek feltétele egy modern közigazgatás is, ami kezdeményező és személyre szabott szolgáltatásokat nyújt a felhasználók, vagyis a polgárok számára. „Azt gondolom, hogy egy újonnan létrejövő ökoszisztémában, gazdasági ágazatban az államnak rendkívül fontos minőségbiztosítási és piacvédelmi szerepe van” – hangsúlyozta a szakmai vezető. A nemzeti adatvagyon kapcsán a jogi és a gazdasági lépésekkel párhuzamosan szemléletformálásra is szükség van, hiszen jelenleg még az a fő jellemző, hogy az emberek, illetve a cégek is ingyen megosztják az adataikat például a nagy techvállalatokkal. Ezért létre kell hozni az úgynevezett adattárcát, amely egyszerűsítheti, illetve szabályozott mederbe terelheti az adatcseréket. Hozzátette, hogy a magyar vállalkozások komoly versenyelőnyre tehetnek szert, ha a magyar adatvagyon-szabályozás „sportszerűbb” lesz, mint a konkurens államoké.

Varga Péter, a Digitális Jólét Program Digitális Agrár Stratégia Tudásközpont vezetője a konferencia kerekasztal-beszélgetésén úgy fogalmazott: a járvány élesen rámutatott, hogy a technológia nem állhat az ember felett, s nem is nélkülözheti az élő felügyeletet. A digitális eszközök a mezőgazdaság számos területére hatással vannak, megváltozott például a kommunikáció és az adatok felhasználása. Hangsúlyozta, hogy egy új technológia megjelenése egy ágazatban sokszor nem az eszközökkel kapcsolatban vet fel kérdéseket, hanem az emberek kapcsán. „Nem az újtól való félelem tartja az embereket távol az új eszközöktől és megoldásoktól, hanem a régi, megszokott dolgok elengedésének a félelme” – mutatott rá Varga Péter. Szerinte ezen úgy lehet segíteni, hogy olyan biztonságos környezetet kell teremteni, ahol az emberek bátran vállalják az ismeretlen eszközök kipróbálását is. Ebben pedig az államnak nagy szerepe van – tette hozzá, azzal együtt, hogy a szabályozás vagy konkrétan az adatszabályozás területén érdemes ezt a biztonságos közeget kialakítani. A divízió vezető szerint a másik fontos tényező az oktatás, s ezen a területen a Digitális Jólét Program sokat tesz például a gazdák felkészítésével, az agrár-szaktanácsadási módszertan elindításával. Emellett a gyakorlati képzésre is hangsúlyt kell fektetni, hiszen a számtalan új eszközt és technológiát ki is kell próbálniuk a gazdáknak. Ez is azt jelzi, hogy előbb a kompetenciafejlesztéssel kell foglalkozni ahhoz, hogy valóban létrejöhessen a digitális, adatalapú mezőgazdaság.

Dr. Nyulas-Oberna Sára, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. állandó szakértője az egyik szekcióbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a drónok alkalmazásával csökkenthető a környezeti terhelés, hiszen kevesebb víz, és növényvédő felhasználásával gyorsabban és hatékonyabban végezhető például a permetezés, miközben eddig nehezen megközelíthető területek is művelhetővé válhatnak. Egyelőre még gyerekcipőben jár a drónok szabályozása, és csak nagyon kevés embernek van valós tapasztalata, ismerete a témában. „Mi a Digitális Jólét Programban azon dolgozunk, hogy összegyűjtsük a felhasználói igényeket, illetve tesztkörülményeket alakítunk ki, ahol a gazdák az első kézből tapasztalhatják meg a technológia előnyeit” – emelte ki a szakértő. A magyar drónszabályozás a remények szerint 2021-re nyerheti el végső formáját, de a technológia bevezetése, elterjedése két-három évet vehet igénybe. Fontos megjegyezni, hogy a magyar rendelkezések mellett az Európai Uniós szabályozást is figyelembe kell vennie annak, aki az eszközöket használni szeretné. A 2021. január elsején hatályba lépő uniós rendeletek különböző kategóriákban – mint például méret, sebesség, repülési magasság – határoznak meg szabályokat; arról egyelőre vita zajlik, hogy a drónos permetezés melyik kategóriába tartozik. Kitért arra is, hogy a DJP nagy hangsúlyt helyez a képzésre ezen a területen, a már működő Digitális Agrárakadémia portfóliója pedig tovább bővülhet például a növényvédelem témakörével, sőt a tervek szerint a gazdák valós környezetben is kipróbálhatják a drónokat – mondta dr. Nyulas-Oberna Sára.

A konferencia az agrárium minden résztvevőjének, a gazdálkodóknak, az élelmiszeripari cégeknek, az inputgyártóknak, a gépforgalmazóknak, a termékkereskedőknek, illetve az államigazgatási és érdekképviseleti szakértőknek hasznos, naprakész információkat nyújtott. A rendezvényen mások mellett előadást tartott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára, valamint Janusz Czesław Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa is.