2020.03.12
A megfelelő állam, a digitális államkormányzás elképzelhetetlen a nemzeti adatvagyon felelősségteljes, egyben patrióta szemléletű hasznosítása nélkül. A kidolgozás alatt álló és a tervek szerint még idén elkészülő nemzeti adatvagyon-politika egyaránt épít a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai és a Magyary Program államigazgatási szakmai eredményeire – mondta Gál András Levente, a DJP Szakmai vezetője az ITBusiness & Technology 2020 konferencián.
Az előadásban elhangzott: 2015-ben abból a felismerésből született meg a Digitális Jólét Program, hogy a magyar gazdaság és társadalom sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne csipán túlélni akarjuk a digitalizációt, hanem annak az élére álljunk. Ezért a magyar kormány kezdeményezően lépett fel a digitalizációval kapcsolatos folyamatokban, így a DJP 1.0, majd a két évvel később útjára indított DJP 2.0 több tucat területen több mint 100 projektet vitt végig, és ezeknek köszönhető mára - egyebek mellett - különféle ágazati digitális stratégiák (agrár, oktatási, exportfejlesztési, gyermekvédelmi, közgyűjteményi) is elkészültek.
A DJP 2030 kidolgozása tavaly kezdődött. „Itt már nem az érzékenyítésen van a hangsúly. A DJP 2030 a következő tíz év feladatait foglalja egységes keretbe, egyfajta ’közigazgatási Mengyelejev-táblázatként’ az ország digitális ökoszisztémájának fejlődésével kapcsolatos kormányzati teendőket veszi számba holisztikus és strukturált rendszerben. Olyan fogalmi keretrendszert alkotunk, amelyben a digitalizációval kapcsolatos összes jelenség, történés és intézkedés értelmezhető” - jelentette ki Gál András Levente.
A DJP szakmai vezetője kiemelte: a program során kiváló együttműködés alakult ki a szakmai szervezetek (Infotér, IVSZ, HÉT, NJSZT) és az infokommunikációs szektor piaci szereplői között. Ezt az együttműködést emeli új szintre az 5G Koalíció és a Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció, ahol az érintett felek már nem csak a jó válaszokat, hanem a feltenni érdemes kérdéseket is együtt keresik. Szintén újdonsága a programnak a hazai egyetemekkel közösen kialakított „szakértői felhő”, amelynek eredményeként bármilyen infokommunikációs területen lenne is szüksége szakértői véleményre az államigazgatásnak, van hova nyúlnia.
A DJP a 2010-ben elindított, „analóg” közigazgatás-fejlesztési programmal, a Magyary Programmal karöltve hozza létre azt a közpolitikai keretet, amelyben megvalósítható a digitális államkormányzás és létrehozható a megfelelő, avagy jó Állam. „Az elmúlt 200 évben sok vita folyt arról, hogy mi is az állam és mitől jó. Manapság technokrata megközelítésekkel, indexek és rangsorok felállításával próbálják versenyképességi, jogállami és tudományos szempontok alapján meghatározni behatárolni a jó állam fogalmát. Meggyőződésünk szerint a jó állam megfelel az őt alkotó polgároknak és közösségeknek, megőrzi az állam működőképességét, és egyben gondot visel a Föld és az emberiség megmaradására, fenntartható fejlődésére is. Ami pedig az egyes hatalmi ágakat illeti, a végrehajtó hatalom ez esetben hatékony és nemzeti; a jogalkotás képviseleti és életszerű; az igazságszolgáltatás pedig jogszerű és igazságos. Mindeközben arról sem lehet megfeledkezni, hogy a digitális állam kiépítése nem csak versenyképességi kérdés, hanem egyre inkább szuverenitási kérdés is, hiszen a nagy technológiai cégek, a közösségi hálózatok olyan intenzív eléréssel rendelkeznek a lakosság felé, amely versenyre kel az állam és az állampolgárok közvetlen kapcsolatával”, fogalmazott Gál András Levente.
A DJP 2030 hármas felosztásban, az ember-gép-rendszer viszonylatában határozza meg stratégiai céljait és beavatkozási területeit.
Az ember oldaláról a következő évtizedben már nem a digitális kompetenciák kialakítása lesz a fő feladat, hanem olyan keretek kialakítása, amelyben a polgárok a munkaerőpiacon, a közösségekben (kivált a családban), és állampolgárként is értékesen működő emberré tudnak válni.
A gépekhez tartozik a digitális gazdaság és az infrastruktúra is. Ezen a téren meg kell teremteni a jó pályát (olyan gazdasági környezetet, amelybe szívesen fektetnek be a high-tech cégek); a szép játékot (vagyis a korábbinál erősebb, proaktív fogyasztóvédelmet); és a hazai csapatot (vagyis a globális nyomás mellett is ügyelni kell arra, hogy az emberekre koncentráló patrióta gazdaságpolitikát folytassunk).
Rendszer oldalról, a digitális államkormányzás felől nézve pedig tiszta adatokkal dolgozó hasznos robotokkal és közérthető hálózaton keresztül kell ellátni a feladatokat. Ha az államigazgatás tervezett automatizációja sikerrel zárul, a jelenlegi 70 ezer fő helyett alig 20 ezer fő is el tudja látni az állam működtetésének feladatait.