2021.09.10
Elsősorban a koronavírus-járvány hatásaira koncentrált az IT Business (ITB) egésznapos technológiai konferenciája, amelyen Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője és Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője is felszólalt.
Az Inside ITB 2021 - Hogy értsd, a digitalizáció mit ér elnevezésű konferencia kormányzati blokkjában tartott kerekasztal-beszélgetésen főként az államigazgatási projekteket járták körbe a meghívott előadók. A beszélgetést felvezető előadásában Dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője hangsúlyozta, a koronavírus-járvány alatt alapvetően jól vizsgázott az államigazgatás, hiszen minden szolgáltatás működött, nem állt le az oktatás, végezte a dolgát a bíróság, és még az okmányügyintézésre is volt lehetőség. „Büszkék lehetünk azokra a kollégákra, azokra a minisztériumi vagy a háttérintézményekben dolgozókra, akik azért voltak felelősek, hogy a több mint ezeréves magyar állam ebben a kritikus időszakban is tovább működjön” – fogalmazott a szakmai vezető. Ugyanakkor az elmúlt évek nemcsak a járványról szóltak, a digitalizáció sok más problémára is rávilágított. Ezek közül a szakmai vezető kiemelte a közösségi oldalak vagy az óriás technológiai vállalatok túlhatalmát, amit - szavai szerint – szabályozni kell.
Mind kiemeltebb szerep jut az olyan fogalmaknak és tartalmaknak, mint a digitális államkormányzás, az adatvagyon vagy a mesterséges intelligencia. Aki nem érti ezek összefüggéseit, nem érti azt sem, hogy miről szól ez a kor, s mi várható a jövőben. Dr. Gál András Levente szavai szerint a digitális államkormányzás új logikai algoritmusokat, új megközelítéseket igényel, de alapvetően a tiszta és összekapcsolható adatokra és a hasznos robotokra, vagyis a mesterséges intelligenciára támaszkodik. Ugyanakkor a technológiai változásokkal a jogrendszernek is tartania kell a lépést, és pontosan körbe kell írni olyan fogalmakat, mint az adatvagyon vagy az adatgazdaság. Ez elsősorban versenyképességi kérdés, hiszen egy kedvező adatökoszisztéma vonzóvá tehet országokat a befektetők számára, ugyanakkor szuverenitási kérdés is abból a szempontból, hogy növeli az adott állam mozgásterét és csökkenti a kiszolgáltatottságot.
Dr. Gál András Levente kiemelte, jelenleg nagy csata zajlik az uniós porondon az adatvagyon felett: az Európai Unió döntéshozatala nem a tagállamok pozícióit erősíti, hanem egy kizárólagos, állami érdekek felett álló, ellenőrzés nélkül nyíltan elérhetővé tett adatplatform létrehozásával inkább a technológiai óriásvállalatok oldalára állt, illetve a saját hatáskörét, nélkülözhetetlenségét szeretné hangsúlyozni. A nemzeti adatvagyon azonban – hasonlóan egy szellemi alkotáshoz – magánjogi jószágnak minősül, így értelmezhetetlenek a jogharmonizációs törekvések. „Ez a törekvés a jelenlegi formájában nemcsak jogállam-, de EU-ellenes is, hiszen így a nemzeti adatokhoz hozzáférnének azok a nagyvállalatok, amelyek piaci erőfölénnyel való visszaéléseit éppen most szeretnék megfékezni” – zárta szavait Dr. Gál András Levente.
Jobbágy László, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezetője a bevezető előadás után tartott kerekasztal-beszélgetésen bemutatta a DJP történetét és működését, kiemelve, hogy a 2015 óta létező szervezet fő célja, hogy megismertesse a digitális megoldásokat a magyar emberekkel. A koronavírus-járvány ezt a célt nagyban segítette, hiszen szinte egyik pillanatról a másikra álltak át sokan az otthoni munkavégzésre vagy a digitális oktatásra. Ez azt jelenti, hogy a digitalizáció szintje rövid idő alatt óriásit ugrott Magyarországon. A bevezető után a már megvalósult DJP-s programokra koncentrált, megemlítve, hogy igazi digitális összefogással létrejött egy honlap, amely különböző cégek ingyen felajánlott termékeit gyűjtötte össze; ezek a felajánlások pedig nagyban segíthették az embereket a járvány alatti munkavégzésben, tanulásban vagy a mindennapi életben. Fontos volt az is, hogy a DJP mentorhálózata rendelkezésére állt azoknak, akik nehezen viselték a bezártságot és a személyes kapcsolatok hiányát. A Napi 100 jó szó nevű kezdeményezés végül olyan sikeres lett, hogy mintegy százezer embert ért el több, mint ezerháromszáz DJP Mentor, többségében időseket, diákokat, szülőket és tanárokat.