A járványhelyzet alatt is bizonyította eredményességét a Digitális Jólét Program

2020.06.14

A több mint öt esztendeje útnak indult Digitális Jólét Program (DJP) az elmúlt hónapokban olyan eredményeket tud felmutatni, amelyeket talán csak több évre előre tudtunk volna prognosztizálni - mondta köszöntőjében Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője, a 10. Infoparlamenten.

A koronavírus okozta járványhelyzet miatt rendhagyó módon, online formában megtartott eseményen a szakmai vezető felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védekezés sikerének kulcsa az volt, hogy valamennyi digitális szereplő összefogott annak érdekében, hogy megfelelő adatokkal lehessen modellezni a járvány terjedését. Hozzátette: a jövő digitális eszközökkel, cellainformációkkal, mozgások lekövetésével és jó algoritmusokkal előre modellezhető. 

Gál András Levente szerint a rendszer jól vizsgázott, a tiszta adatok összerakhatóak és értelmezhetők, jól szolgálják a járványügyi védekezést, a gazdaság újraindítását és a különböző szimulációk végrehajtását is.

Gál András Levente a digitális oktatás tapasztalataira kitérve azt hangsúlyozta, hogy a járványhelyzet alatt elért eredmények – a platformhasználat, a diákok nyitottsága, a pedagógusképzés - a jövő, és akár a későbbi DESI index számára akkor lesz értelmezhető, ha szeptemberben ezekre építve indul az új tanév. 

A szakmai vezető szerint a járványhelyzet egyik legfontosabb kérdése a veszélyeztett, időskorú honfitársainknak védelme volt, hiszen a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben az idősebb korosztályhoz tartozó polgártársaink egy részének nem csupán a betegség fizikai, testi kockázataival kellett számolniuk, hanem az elzártságból adódó lelki elmagányosodással és a depresszióval is. Hozzátette: ezért a Digitális Jólét Program (DJP) és az az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által a DJP koordinálásával indított Digitális Összefogás és a „Napi 100 Jó Szó” mozgalom a krízis időszakában a fokozottan veszélyeztetett korosztályt támogatta elsősorban az online térben történő kapcsolattartás elérésében, annak érdekében, hogy a szociális távolságtartás szabályainak betartásával életük biztonságos és eredményes lehessen.

Gál András Levente a DESI indexszel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magunk mögött hagyott hónapokban egyértelművé vált a magyar digitális infrastrukturális fejlődés előre ugrása. Így a szakmai vezető biztos abban, hogy a 2021-2022-es DESI indexben Magyarország jelentős eredményeket ér majd el abban a tekintetben, hogy a vállalati digitalizáció miképpen valósult meg. A magyar kormány eddigi meghozott gazdasági intézkedési is ez támogatják - tette hozzá. A szakmai vezető szerint a válságkezelés kapcsán első helyen mindenki arról beszél, hogy meg kell őrizni a munkahelyeket és ez a vállalkozási szférában távmunkával, egyfajta hibrid módon, rugalmas és egyeztetett megoldásokkal kivitelezhető. Gál András Levente arra is felhívta a figyelmet. hogy nemcsak a piacok és a munkahelyek megőrzése, hanem a soha nem látott fejlődési innovációk elérése is fontos a vállalatoknál, amelynek - az egyes folyamatokban - triviális eszköze a digitalizáció bevezetése.

A DJP szakmai vezetője az online kereskedelemmel kapcsolatban arról beszélt, hogy az nem feltétlenül rossz, hogy hazánkban az online kereskedelmi lehetőségek igénybevétele kicsit késve indult, mert így az Országgyűlés előtt álló törvényjavaslatok, az online kereskedelemmel kapcsolatos fogyasztóvédelmi intézkedésekkel együtt formálódva fejthetik ki hatásukat. Fel kell készülni ugyanakkor arra is - tette hozzá -, hogy tekintettel a magyar online kereskedelmi térben indokolatlan túlsúlyban fellelhető külföldi szereplőkre, a patrióta gazdaságpolitika logikája szerint fókuszálni kell a magyar szereplők támogatására.

A koronavírus-járvány témájában a DJP szakértőivel tartott szekcióbeszélgetéseken azt taglalták a résztvevők, hogy milyen módon nőtt meg az infokommunikáció szerepe a járványhelyzetben és mi várható a jövőben.


Horváth Ádám
, a DJP állandó szakértője a “Karantén-suli - Szép új világ?!?” c. szekcióbeszélgetésben jelezte, hogy az utóbbi években szinte minden digitális oktatási konferencia azzal a gondolattal kezdődött, hogy a gyermekeket fel kell készíteni a 21.századra. Mivel már a 21. század harmadik évtizedében járunk, itt az ideje a cselekvésnek. A digitális oktatási szakértő szerint a koronavírus okozta járványhelyzet miatti digitális munkarend elindulásakor az intézmények jelentős része 2-3 nap alatt belépett a digitális oktatási rendszerbe. Szó esett arról a nemzetközi felmérésről is (Education Gateway), amely szerint az iskolák 66%-a a koronavírus-járvány miatt első alkalommal lépett át az online oktatásba, pedig a technikai lehetőségek eddig is adottak voltak. „Persze a lényeg nemcsak az eszközökön van, hanem a pedagógusokon éppen ugyanúgy” – emelte ki Horváth Ádám.

A szakértő ugyanakkor azt is leszögezte, hogy ami idehaza és a világ számos országában zajlott, az egy vészhelyzeti megoldás volt és nem a megszokott oktatás-nevelés folytatása a digitális eszközök és a digitális pedagógiai módszertan alkalmazásával. Dél-Amerikában az iskolák és a tanulók között például csak TV-n és rádión keresztül létezett kapcsolat. A Földön élő gyermekek pedig mintegy 2/3-ának egyáltalán nem volt semmilyen oktatása a koronavírus okozta járványhelyzet alatt. Hozzátette: ezzel szemben Magyarországon nem szűnt meg az oktatás, lehetőségük volt a diákoknak folytatni és befejezni a félévüket. 

Az állandó szakértő az eszközellátottság kapcsán kiemelte, hogy ez elmúlt években több 10 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket az iskolákban: megfelelő iskolai wifi kapcsolatok épültek ki, miközben sok tanár és tanuló kapott digitális eszközöket, amelyek most a veszélyhelyzet során is használhatóak voltak.

Az “Életünk bitekben – Átalakuló életünk” c. szekcióbeszélgetésben Mácz Ákos, a DJP divízióvezetője azt emelte ki, hogy a koronavírus-járvány felhívta a figyelmet arra: mennyire fontos az együttműködés, az összefogás kultúrájának megerősödése "ami remélhetőleg a hétköznapjaink része marad a jövőben is". A divízióvezető szerint Magyarországon kiválóan működött a digitalizációra való átállás, hiszen 1,6 millió diák, 200 ezer tanár és egymillió munkavállaló egyik percről a másikra képes volt átállni a digitális munkarendre, amely alapvetően változtatta meg mindennapjaikat. 

Mácz Ákos szerint mindenkit jóérzéssel töltött el, hogy a járvány megjelenését követően a digitális ágazat szereplői azonnal és egyként léptek föl a rendkívüli helyzet megoldására. Hozzátette: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a DJP koordinálásával indított Digitális Összefogás márciusi elindítása óta felajánlott eszközök, digitális szolgáltatások és alkalmazások becsült piaci értéke elérheti a 30 milliárd forintot. Az akcióban már 377 felajánlást tettek a távközlési szolgáltatók, más iparági szereplők, és több esetben egyéb ágazatokban működő cégek is. A támogatások folyamatosan érkeznek a gazdasági élet minden részéből - emelte ki a szakember.

A divízióvezető a távoli munkavégzéssel kapcsolatban azt is elmondta, hogy eddig ezt a bizalmatlanság akadályozta a világ minden pontján, főleg a munkáltatók részéről. Hozzátette: 2018-ban Magyarországon kb. 120 ezer ember dolgozott távmunka formájában, amely a járvány időszakában 1-1,2 millió munkavállalóra nőtt. Ezért, ha érkezne a járvány második hulláma, a gazdaság szereplői már sok tapasztalattal felkészülve vágnának bele a távmunka elrendelésébe.

Kocsis Dávid
, a Nemzeti Adat Tudásközpont szakmai vezetője a “Karantén-suli – Adatosított gyerek” c. szekcióbeszélgetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatvagyon hasznosítása hatalmas versenyképességi tartalék. Az adatvédelem és adatliberalizáció kapcsán azonban messze nem csak az a cél, hogy az adatok nyílttá váljanak, hanem mihamarabb megfelelő jogi szabályozásra van szükség, amely kiindulópontja lehet a rendelkezésre álló adatok kapcsán a piac és az államigazgatás közötti bizalomnak. A szakértő azt is leszögezte, hogy nem szabad egy helyre központosítani az adatokat, így az adat monopólium kialakulása nem fenyeget. Mivel az adatok szerteágazó területekről származnak, az adatok hatékony menedzselésére törekedni kell – emelte ki a szakember.

Végezetül Kocsis Dávid a legnagyobb kihívásnak a szemléletmódváltást nevezte, amely az egyre gyorsuló adathasználat és a másodlagos adatfelhasználás feltétele.