2019.11.26
Idén is megrendezték az egyik legnagyobb informatikai seregszemlét, a T-System Symposiumot, amelynek egyik fő témája ezúttal a mesterséges intelligencia (MI) volt. A rendezvényen – amit november 26-án tartottak Budapesten – előadást tartott Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője.
Horváth Ádám előadásában a három éve elfogadott Digitális Oktatási Stratégia céljainak megvalósításáról számolt be. Elmondta, hogy a dokumentum célkitűzései közül a szükséges infrastruktúra (például az internetes hálózatok) kiépítése lassan a végső szakaszba lép, a fenntartható intézményi fejlesztések megvalósítása még előttünk áll, illetve folyamatban van. Hangsúlyozta: az oktatás digitalizációja nem csupán azt jelenti, hogy technológiai eszközök jelennek meg az iskolában és a tanórákon, hanem hogy a technológia alapvetően átalakította az ismeretszerzés módját az életünkben, ehhez pedig a tanítás és a tanulás folyamatának is alkalmazkodnia kell.
Ma már a diákok maguk is pillanatok alatt hozzáférhetnek bármilyen információhoz, ezért az iskolának egyre inkább az információk közti eligazodás, illetve az önálló tanulás facilitálásának szerepét is fel kell vállalnia. A közhiedelemmel ellentétben a tapasztalat azt mutatja, hogy ma már a tanárok egyre nagyobb hányada ugyanolyan kompetens a digitális eszközök felhasználásában, mint a diákok, legalábbis, ami az információszerzést, tanulást illeti.
Ugyanakkor a fiatalok koránt sem annyira kompetensek digitálisan, mint azt sokan gondolják, hiszen jellemzően szórakozásra, közösségi médiában való részvételre használják az eszközöket. Ezért a tanároknak fontos szerepük lehet abban, hogy a digitális megoldások tanulási folyamatba való bevonásával éppen az iskolán kívül céltalan technológiahasználattal szemben mutassanak alternatívát a diákok számára. „A cél, hogy ne a gyerek szolgálja ki az eszközt azzal, hogy saját magáról információkat oszt meg, hanem az eszköz szolgálja ki a gyerek tudáséhségét. Ehhez azonban meg kell őket tanítani a helyes böngészésre, aztán a keresési eredmények rendszerezésére, s végül arra, hogy ezeket hogyan osszák meg a társaikkal” – fogalmazott.
Az állam és állampolgár kapcsolatát taglaló szekcióban – ahol Horváth Ádám is megosztotta a digitális oktatási stratégia megvalósításának részleteit – elhangzott, az MI forradalmasíthatja például a betegellátást, ennek azonban fontos feltétele, hogy biztonságos platformokon nagy mennyiségben hozzáférhetőek legyenek az egészségügyi adatok. Mivel Magyarországon strukturált és szinte az egész társadalmat lefedő adat áll rendelkezésre, így hazánk jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia forradalmi változásokat hozzon a prevenció, a diagnosztika és az egészségfejlesztési célok elérése területén. Az MI most még beláthatatlan változásokat hoz majd az élet minden területén, amire a világon mindenhol fel kell készülni. A becslések szerint az MI olyan mértékben javítja majd egy-egy szektor hatékonyságát, hogy akár meg is felezheti annak költségeit – hangzott el az egyik előadáson. A verseny annyira éles, hogy az, aki nem használja majd ezt a technológiát, nemcsak lemarad, hanem teljesen kiszorulhat az adott ágazatból.